Keresés
Close this search box.

Külföldön tanulni – életre szóló előny, vagy veszélyes kaland?

Az utóbbi években folyamatosan nő azoknak magyar diákok száma, akik külföldön folytatják tanulmányaikat. Már nem csak a gazdagabb családok gyermekei jelentkeznek más országok képzéseire: az Engame Akadémia becslése szerint 2023-ban több mint 16 ezer magyar diák tanult külföldi felsőoktatási intézményben. Mik lehetnek az előnyei és hátrányai egy ilyen döntésnek? Kinek van lehetősége ezt az utat választani? Hogy hat ez a diákokra, az itthon maradó családtagjaikra és a magyar munkaerőpiacra?

Ebben a Vox Pop tételmondatban a külföldi továbbtanulás egyéni, családi és társadalmi következményeit járjuk körbe. A vitajáték segítségével ezt a témát lehet szabadon, de mégis praktikus keretek között átbeszélni.

Nyomtatható mentőöv csomag a cikk végén.

De mi is az a VoxPop?

A VoxPop egy olyan játék és eszköz, aminek segítségével a formális vitázásban kevéssé jártas társaság is képes egy témát alaposan és élvezetesen megvitatni úgy, hogy mindenki azonos módon vesz részt a beszélgetésben. Egy fejlesztő eszköz, ami segít új tudást szerezni és nem utolsó sorban: közelebb kerülni egymáshoz. A játék során a résztvevők a tételmondat mellett vagy ellen fogalmaznak meg érveket. Ám néha a legjobbakkal is megesik, hogy kifogynak az érvekből vagy egyszerűen egy kis inspirációra, információra van szükségük. Ilyenkor tudnak a játékosok egy menet során egyszer akcióként mentőöv kártyát húzni.

A mentőöv ki tud húzni a szorult helyzetből és segítséget nyújt abban, hogy hiteles és releváns tényeket ismerjünk meg a tételmondatról. Egy tételmondathoz tartozik 6-8 kártyára nyomtatott mentőöv. Minden mentőövön egy információ, statisztika, törvény, idézet szerepel.

A tételmondat egészen pontosan így hangzik:

 

MEGÉRI KÜLFÖLDÖN TOVÁBBTANULNI.

 

Sok szó esik napjainkban a nemzetközi diplomaszerzés előnyeiről – a fiatalok nagy része szívesen töltené egyetemi éveit a családjától eltérő közegben önállósulva. Vonzza őket a nyugati egyetemek világa – szeretnének nemzetközi közegben, progresszív módszerekkel tanulni és a későbbiekben jó munkalehetőséget biztosító képesítést szerezni. Azt remélik, hogy egy Európai vagy tengerentúli nagyváros egyetemén megszerzett diploma olyan kapukat is megnyit előttük, amik egyébként zárva maradnának – az így megszerzett lehetőségekkel pedig saját boldogulásukat és családjukat is tudják majd támogatni.

A szülők büszkeséggel vegyes aggodalommal segítik gyermekeiket terveik megvalósításában – ők többet gondolnak a veszélyekre, a meghozandó áldozatokra és a bizonytalan jövőre – kihez fordulhatnak segítségért a fiatalok ha bajba kerülnek? Megállják-e a helyüket egy idegen kultúrában, ismeretlen közegben, komoly iskolai elvárások mellett, főleg ha még pénzt is kell keresniük a tanulmányaik folytatásához? És ha minden jól is sikerül – vajon hazatérnek-e a diploma megszerzése után, vagy ott, messze indítják el a karrierjüket, alapítanak családot?

Nem csak egyéni döntéseinkben merül fel a kérdés, hogy megéri-e külföldön továbbtanulni, hanem állami szinten is érdemes végiggondolni azt. Sokféle véleményt, gondolatot hallani manapság arról, hogyan hat a társadalomra, ha a magyar fiatalok külföldön tanulnak tovább. Egyrészt reméljük, hogy értékes tudást, kompetenciákat, értékrendet és kapcsolati tőkét hoznak haza magukkal, cserében viszont sokat veszít az ország minden egyes kint maradó diákkal, mert  az oktatásukba, nevelésükbe fektetett energiák egy más ország GDP-jét növelik. Az is fontos szempont, hogy mi történik az itthon maradó szülőkkel és kortársakkal, sőt a magyar felsőoktatás színvonalával, ha a legagilisebb egyetemisták más országokban tanulnak tovább.

Etikai kérdések is megfogalmazódnak a most fennálló helyzetben – ugyan már nem csak a leggazdagabb családok gyermekei előtt áll nyitva az út, de a felső középosztályon kívül még mindig ritka a külföldi továbbtanulás. Mennyire igazságos az a rendszer, amiben az amúgy is jó anyagi körülmények közül induló gyerekek szerezhetnek nemzetközileg elismert, idegen nyelvtudással járó diplomát, míg kevésbé szerencsés társaiknál ez pénz és kapcsolatok hiányában fel sem merül? 

A mentőövek között a külföldi továbbtanulással foglalkozó szakemberek nyilatkozatai, a KSH adatai és tudományos publikációk eredményei is megtalálhatók, hogy ezeket felhasználva tartalmas és építő vitát folytathassunk a fiatalokkal erről az életüket érintő fontos lehetőségről. 

Töltsd le a csomagot, hogy minél tartalmasabb viták születhessenek a témában.

Értékes vitákat kívánunk!

MENTŐÖV-CSOMAG

Nézd meg összes korábbi mentőöv-csomagunkat

A bejegyzést írta: Szücs-Winkler Hedvig és Kiss-Korenyák Zsófi