Az #újpedagógia és a DIA által fejlesztett képzésben a vitázás alapjaival, alkotóelemeivel és a közösségi vitával való megismerkedést követően elsajátíthatóak a vitázás elméleti és módszertani alapjai. Ezek birtokában nem fog gondot okozni, hogy a tanórákon, szakkörökön és egyéb workshopokon akár tantárgyi kapcsolódású vitafoglalkozásokat valósítsanak meg azok, akik sikeresen elvégzik a képzést.
Egy másik nagyon fontos lehetőség, mely együtt jár a képzés sikeres elvégzésével: két olyan piaci forgalomban lévő játék megismerése, melyek “konyhakészen” adják egy vitafoglalkozás kereteit. Lehetőség nyílik ugyanis megismerni a VoxPop vitajátékot, valamint az érvelési hibákkal foglalkozó VoxPop kártyajátékot is. Utóbbihoz csomagban olcsóbb, előbbi árából pedig 10% kedvezményt adunk a képzés sikeres elvégzését követően.
Kinek ajánljuk: Általános iskola felső tagozatán és középiskolában tanító tanároknak
Időtartam/kreditpont: 30 óra/30 kredit
Engedélyszám: 395/10/2022
Bruttó ár csak a képzés vásárlása esetén: 29.900 Ft
Bruttó ár csomagban (képzés + VoxPop kártyajáték): 34.900 Ft + INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁS
„Szükség van arra, hogy a fiatalok képessé váljanak az őket körülvevő problémák azonosítására, megvitatására annak érdekében, hogy változást indíthassanak el számukra fontos kérdésekben.”
A DIA 2021-ben indította el az Egy hajóban evezünk közösségi vitaklub programot, amelynek keretében azt szeretné elérni, hogy minél több településen – nemcsak a városokban, hanem vidéki, szegregált térségekben is – olyan helyi szintű vitaklubok jöjjenek létre, ahol a fiatalok érdemi párbeszédet folytathatnak egymással, fejlődhetnek szociális készségeik, támogatást kaphatnak arra, hogy nagyobb szerepet vállaljanak a helyi társadalmi kérdésekben, így aktívabb állampolgárrá váljanak. Ajánljuk könyvünket minden olyan pedagógusnak, vagy fiatalokkal dolgozó szakembernek, aki szeretne jobb betekintést a vitaklubok gyakorlati működésébe, hogy annak módszereit beépíthesse saját munkájába.
Kiadványunkban az Egy hajóban evezünk közösségi vitaklub program példáján keresztül mutatjuk be, hogyan indíthatók vitaklubok az ország bármely közösségében, milyen tippek és trükkök segíthetnek a szervezésben és a későbbi hosszú távú munkában. Összefoglaltuk, hogy az általunk vezetett vitaklubokban milyen gyakorlatokkal dolgozunk, hogyan mutatjuk be a jó érvek és cáfolatok felépítését, illetve milyen módszerekkel tesszük adaptívvá, elfogadóvá az alkalmakat. Az esettanulmányok után összefoglaltuk, hogy a fejlődés milyen lépései jellemzőek a vitaklubok működése során, illetve, hogy miért előnyös hosszú távon hálózatokba szerveződniük. Amikor először próbálunk vitázni, fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a legtöbb fiatal számára a vita egy ismeretlen és szokatlan tanulási forma. Hasonlóan egy ház építéséhez, a vitakultúra elemeinek elsajátítása is egy folyamat, amely lépésről lépésre halad előre.
„Vita közben érlelődnek a vélemények és meggyőződések, vita nélkül nincsen modern társadalom.”
Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy a vita állandóan jelen van életünkben. Az érveken alapuló „küzdés” művészete az ókor óta kultúránk fontos része és napjainkban is a demokratikus működés alapjának tekintjük. Számos országban a formális oktatás részét képezi a vitázás és nyilvános beszéd oktatása és hazánkban is nagy szükség van rá, hogy minél több fiatal váljon kompetenssé ezen a területen. A velük foglalkozó pedagógusoknak szól ez a kiadvány, mely az elméleti háttér megismerésében a vita-tanítás gyakorlati kérdéseiben is segít eligazodni.
A könyvben leírtak elsődleges célja nem egyének, vagy csapatok vitaversenyekre való felkészítése (bár ebben is hatékony segítséget nyújthatnak az itt leírtak), hanem a vita megszerettetése akár osztályfőnöki órákon, erdei iskolában, vagy diákönkormányzati választás apropóján. Az itt összegyűjtött anyagot megismerve olyan foglalkozásokat állíthatunk össze, melyek révén diákjaink megismerik a nyilvános megszólalás legfontosabb jellemzőit, a felkészülés lépéseit és a vita építőköveit, majd a játékos gyakorlatok révén rutint is szerezhetnek ezekben társaik körében. A függelékben található tételmondat-gyűjtemény, szószedet, irodalomjegyzék és a kiemelkedő stílusú beszédek gyűjteménye további hasznos mankót biztosítanak a disputát jobban megismerni és megismertetni vágyó pedagógusoknak.
Célunk olyan könnyen kezelhető, jól áttekinthető kézikönyv létrehozása volt, amelyben bárki hasznos információkat és a gyakorlatba jól átültethető ötleteket kap ahhoz, hogyan lehet fiatalokat fokozatosan bevezetni a vita művészetébe, hogyan lehet őket segíteni abban, hogyan gondolkodjanak a körülöttük lévő világról, gondolataikat rendezzék, véleményüket felépítsék és megértsék, figyelembe vegyék mások szempontjait, érdekeit is.
„Nem az a dolgunk, hogy problémák nélkül éljünk, hiszen ez lehetetlen. A feladatunk az, hogy megtanuljunk problémamegoldóként gondolkodni.”
Az iskolai nevelés kapcsán gyakran szóba kerül, milyen fontos feladatunk megtanítani a diákokat, hogy felmerülő problémáikat békésen rendezzék, azokra együtt tudjanak megoldásokat keresni. Egyre gyorsabban változó világunkban kulcsfontosságúvá vált, hogy össze tudjunk fogni egymással – szeretnénk, ha ez a generáció már az iskolában elsajátíthatná a közösséget érintő ügyek megértésének, megvitatásának képességét. Sajnos az őket tanító pedagógusok nagy részét erre a feladatra még nem képezték ki. Nekik szeretnénk segítséget nyújtani ezzel a gyakorlatias szemléletű kiadvánnyal, melyben sokéves tapasztalataink lényegét foglaltuk össze jól átlátható formában.
A közösségi vita módszertanával foglalkozó kötet lépésről lépésre mutatja be, hogy építhetünk fel egy saját projektet az osztályunkkal a munka előkészítésétől a téma feldolgozásán és a konkrét vitahelyzetek megszervezésén át a reflexiók összegyűjtéséig. Érthetően és szórakoztatóan ismertetjük meg az olvasóval az érvelés csínját-bínját, a vita általános szabályait és legelterjedtebb formáit. Külön figyelmet szentelünk a fiatal korosztályban leggyakrabban felmerülő nehézségekre és azok megoldására. Rengeteg játékot, közösség építő és kommunikációt segítő gyakorlatot gyűjtöttünk össze, melyekkel a diákok felszabadultan, játékosan fejleszthetik közösségi problémamegoldó és vitázási képességeiket. Kidolgozott foglalkozásterveket is közreadtunk a kiadvány végén, melyek mankóként használhatók az első közösségi vita megszervezésénél.
„Ebben a módszertani kézikönyvben arra teszünk kísérletet, hogy körbejárjuk, hogyan teremthetünk olyan bizalommal teli, demokratikus és inspiráló alkotóteret, ami megmozgatja és önálló tanulásra, kutatásra, gondolkodásra ösztönzi a diákokat, és ahol mindenki számára biztonságos környezetben és közösségi tevékenység keretében folyik a felfedezés, a kísérletezés és az alkotás.”
A „mai fiatalokat”, a Z és alfa generációt tanító pedagógusok nap mint nap szembesülnek vele, hogy az iskolai tanórák, a frontális tanítás már nem elég hatékony módszer a gyerekek kompetenciáinak átfogó fejlesztésére. A tananyag átadásán túl szeretnénk megtanítani őket önállóan és közösségben tanulni, jól kezelni a bizonytalanságot, állandóan megújulni mikor szükség van erre – azonban sem idő, sem kidolgozott módszertan nem áll rendelkezésre ehhez. Kik is mutathatnának jobb példát ilyenkor, mint a művészek, akik munkájukat a folyamatos keresés, megfigyelés, alkotás, megújulás jegyében végzik? A Demo Lab itt bemutatott projektjei a művészek és pedagógusok együttműködésére építve mutatnak lehetséges módszereket arra, hogy kereshet a gyerekek és felnőttek csoportja megoldást egy, az egész közösségnek fontos problémára.
Tanúi lehetünk, hogy a pedagógiai gyakorlatot és a tanulás folyamatát többek között Freinet gondolataira alapozva milyen, eddig kiaknázatlan lehetőségek nyílnak meg a kommunikáció, közösség építés, csoportos tanulás, problémamegoldás és közösségi alkotás terén. A projektek mindegyikét átjárja az őszinte lelkesedés, a résztvevők egymásra figyelő, a közös célért tenni akaró attitűdje, ami az olvasót is saját kreatív közösség indítására inspirálja. A kiadványt szeretettel ajánljuk minden olyan gyerekekkel foglalkozó szakembernek és művésznek, akik szívesen részt vennének egy ilyen folyamatban és korábbi jó példákat, tapasztalatokat szeretnének megismerni. Minden projekt más és más – ahogy az abban részt vevők érdeklődése, problémái, erőforrásai is különbözőek, így biztosan találunk olyat, ami jó példát mutathat a saját csoportunkkal való közös munkához. Vagy csak gyönyörködjünk a kreativitás csodáiban és csodálkozzunk rá a „mai fiatalok” ötleteire, tenni akarására, erejére.
„Ma már a tájékozódott állampolgár számára életbevágóan fontos képesség, hogy meg tudja különböztetni a tudást a szóbeszédtől, a tényeket a fikciótól, a propagandát a hírektől, az anekdotát a valós folyamatoktól.” /Arjun Appadurai/
A kutatás számunkra a tájékozódás, információgyűjtés, megoldáskeresés folyamata, ami az emberi kíváncsiságon és találékonyságon alapul. A közös kutatást minden pedagógus, ifjúsági szakember, hivatalos keretek között működő, vagy önszerveződő diákcsoport számára ajánljuk, hiszen egy kutatási folyamatban való aktív részvétel számos kompetenciát fejleszt. Erősíti a kritikus gondolkodást, elemző látásmódra, forráskritikára tanít, segít megbízhatóan tájékozódni és megérteni az ok-okozati összefüggéseket. Olyan képességek ezek, melyek nem csak a továbbtanulásnál és a munkaerőpiacra lépésnél elengedhetetlenek, hanem minden állampolgár alapkompetenciái kellene, hogy legyenek.
Kötetünk bemutatja a kutatás tervezésének legfontosabb lépéseit, a kérdőív- és interjúkészítés csínját-bínját, a kinyert adatok megjelenítésének és a kutatás prezentálásának legjobb módszereit. Közérthető, pontos magyarázatokkal, ötletes gyakorlatokkal segít elsajátítani ezeket a képességeket, majd jó gyakorlatok bemutatásával motivál arra, hogy mi is belevágjunk csoportunkkal egy hasonló közös projektbe. A kiadvány utolsó témája napjainkban egyre aktuálisabb: az álhírek nyomába eredünk és nem csak elméletben ismerhetjük meg a „fake news” jelenséget és annak ellenszerét, a médiatudatosságot, de egy iskolai foglalkozás keretében megvalósítható workshop pontos leírását is megtaláljuk. A közösségi média buborékok és az álhírek korában egyre nagyobb szükség van arra, hogy a fiatalok képesek legyenek felismerni a megtévesztést, a túlzást, a félreértéseket. Ennek egyik legjobb módja pedig az, ha felvértezzük őket a szakszerű kutatás képességével.
„Ezzel a módszertani segédlettel a pedagógusok munkáját kívánjuk támogatni, hogy számukra és diákjaik számára egyaránt hasznos, vonzó és építő lehessen a közösségi szolgálat.”
2016 óta az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat elvégzése és annak pedagógiai feldolgozása. Ez a program lehetőséget nyújt arra, hogy a diákok tapasztalati tanulás útján képessé váljanak új kihívásokat és szerepeket kezelni, megértsék, hogy különféle közösségek tagjaként felelősséggel tartoznak egymásért és környezetükért, képesek legyenek aktívan és konstruktívan részt venni projektekben és reflektív gondolkodókká váljanak.
Kiadványunkban részletesen bemutatjuk a közösségi szolgálat tervezésének, szervezésének elméleti és módszertani alapjait, majd konkrét projektek leírásával szemléltetjük milyen színes palettán valósulhatnak meg ezek a tevékenységek és igyekszünk fogódzókat adni a megvalósításhoz. A „Személyes élmények” fejezetben a megvalósítás során kapott leghasznosabb visszajelzéseket gyűjtöttük össze, a „Gyakorlatok” részben pedig a közösségi szolgálatra való felkészítést, illetve a tevékenység feldolgozását segítő gyakorlatokat tettük közzé. A kötet végén található szószedetben minden a témához kapcsolódó fogalom pontos magyarázata helyet kapott.
Ebben a kézikönyvben nem vállalkozhattunk arra, hogy megmondjuk, pontosan hogyan is kell megvalósítani egy közösségi szolgálati projektet. Viszont stabil fogódzkodókat tudunk adni, már működő gyakorlatokról tudunk beszámolni, az alapelveket és a kereteket tudjuk felhúzni, hogy azok segítségével minden iskola megtalálhassa a számára legmegfelelőbb megoldásokat.
„E kiadvány alkotóinak meggyőződése, hogy bárkiből lehet változáshozó. Mindannyiunkban megvan a lehetőség arra, hogy egy olyan ötlettel álljunk elő, amely hatással lehet egész közösségekre, vagy jobbá teheti mások életét.”
Kötetünk a kreatív megoldáskereső folyamatban rejlő lehetőségeket mutatja be olyan pedagógusoknak, fiatalokkal foglalkozó szakembereknek és trénereknek, akik egy helyi, közösségi probléma kapcsán gondolkodásra és tervezésre szeretnék ösztönözni diákjaikat. Különlegessége, hogy kifejezetten a fiatalokkal zajló munka lehetőségeiről és kihívásairól tájékozódhatunk olyan szerzőktől, akik sokéves tapasztalattal alkalmazzák a kreatív problémamegoldást, mint pedagógiai eszközt munkájuk során. Az itt bemutatott eszköztár olyan folyamatot ír le, amelyben a fiatalokat egy probléma részeseivé tesszük, felruházzuk őket a megoldáshoz szükséges ismeretekkel és tapasztalatokkal – melyek fontos kompetenciák a 21. században. A kis könyv lépésről lépésre végig vezet a felfedezés, megértés, ötletelés, mérlegelés, tervezés és a megmutatás lépésein, majd azt is megtanulhatjuk belőle, hogyan készíthetünk a megismert technikákból konkrét óravázlatokat.
Minden lépésnél találhatunk nyomtatvány-mintákat, melyeket a saját projektünk kidolgozásánál használhatunk a résztvevők gondolatainak, kutatási eredményeinek rendszerezésére. A gyakorlati rész lezárásaként pedig elolvashatunk 3 olyan konkrét óravázlatot, melyeket 90 perces foglalkozásokra dolgoztak ki a DIA munkatársai. A kötet végén bemutatott, a „Speak Smart!” programban már megvalósított kezdeményezések történetei cselekvésre inspirálnak és szemléltetik, hogy milyen sokféle lehet a „jó ötlet”.
„… segítünk lerángatni az alapelveket az elméleti magaslatokból, és megmutatni, hogyan tudnak megjelenni a mindennapi tanári munkában.”
Ez a könyv arra a felismerésre épült, hogy sok pedagógus, aki hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel, motiválatlansággal, sikertelenséggel küzdő gyereket tanít, eszköztelennek érzi magát a feladattal együtt járó problémákkal szemben.
Gyűjteményünk olyan módszereket, eszközöket, megközelítéseket mutat be, amelyeket ma Magyarországon gyakorló szakemberek nap mint nap alkalmaznak a hátrányos helyzetű vagy mélyszegénységben élő gyerekek fejlesztésében. Kötetünk nem nyújt átfogó összefoglalást, de felvillantja azt a módszertani sokszínűséget és kreativitást, ami az alsó és felső évfolyamos gyerekekkel foglalkozó kollégák munkáját jellemzi. A kötet első felében olvasó megismerkedhet különböző tanulástechnikákkal, melyek bemutatása és játékos begyakorlása beépíthető az osztálytermi hétköznapokba. Ezután részletesen bemutatjuk 9 tematikus modell háttértörténetét és gyakorlati alkalmazhatóságát is konkrét esetleírásokkal, melyek a kipróbálást segítik. Nem csak betekintést kapunk ezekről, hanem teljes foglalkozásterveket olvashatunk többek között az Igazgyöngy Toldi Tanodájának fejlesztőitől, a Káva színházi nevelőitől, a társasjáték-pedagógia szakértőitől és a Szitakötő gyermekjogi szakembereitől. Az így elsajátított módszereket pedig beépíthetjük saját átgondolt, értékrendünkkel és célrendszerünkkel összhangban felépített fejlesztési terveinkbe.
Ajánljuk ezt a kötetet azoknak a pedagógusoknak, fiatalokkal foglalkozó fejlesztő szakembereknek, akik keresik az új megoldásokat, szeretnek kísérletezni és szívesen ötvözik a mások által kipróbált módszereket és eszközöket sajátjaikkal. Azoknak, akik értik és tudják, hogy a minőségi oktatás egyirányú ismeretátadás helyett a készségek fejlesztését és a tanulás tanítását tekinti céljának, az absztrakt tudáseszmény helyett a fejlődést helyezi középpontba és igazodik a gyerekek készségbeli sokszínűségéhez.
Támogasd a munkánkat, és tegyünk együtt a fiatalok demokratikus készségfejlesztéséért!
Legyél rendszeres támogatónk, vagy támogass minket egyszeri hozzájárulásoddal!
Amennyiben első kézből szeretnél értesülni a DIA programjairól és képzéseiről, megismernéd módszertani anyagainkat, akkor itt tudsz feliratkozni a hírlevelünkre.
DEMOKRATIKUS IFJÚSÁGÉRT ALAPÍTVÁNY
| Iroda: 1053 Budapest, Károlyi utca 11. II. emelet 1. | Székhely: 1068 Budapest, Király utca 80. fsz./11. | hellodia@i-dia.org |
„… segítünk lerángatni az alapelveket az elméleti magaslatokból, és megmutatni, hogyan tudnak megjelenni a mindennapi tanári munkában.”
Ez a könyv arra a felismerésre épült, hogy sok pedagógus, aki hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel, motiválatlansággal, sikertelenséggel küzdő gyereket tanít, eszköztelennek érzi magát a feladattal együtt járó problémákkal szemben.
Gyűjteményünk olyan módszereket, eszközöket, megközelítéseket mutat be, amelyeket ma Magyarországon gyakorló szakemberek nap mint nap alkalmaznak a hátrányos helyzetű vagy mélyszegénységben élő gyerekek fejlesztésében. Kötetünk nem nyújt átfogó összefoglalást, de felvillantja azt a módszertani sokszínűséget és kreativitást, ami az alsó és felső évfolyamos gyerekekkel foglalkozó kollégák munkáját jellemzi. A kötet első felében olvasó megismerkedhet különböző tanulástechnikákkal, melyek bemutatása és játékos begyakorlása beépíthető az osztálytermi hétköznapokba. Ezután részletesen bemutatjuk 9 tematikus modell háttértörténetét és gyakorlati alkalmazhatóságát is konkrét esetleírásokkal, melyek a kipróbálást segítik. Nem csak betekintést kapunk ezekről, hanem teljes foglalkozásterveket olvashatunk többek között az Igazgyöngy Toldi Tanodájának fejlesztőitől, a Káva színházi nevelőitől, a társasjáték-pedagógia szakértőitől és a Szitakötő gyermekjogi szakembereitől. Az így elsajátított módszereket pedig beépíthetjük saját átgondolt, értékrendünkkel és célrendszerünkkel összhangban felépített fejlesztési terveinkbe.
Ajánljuk ezt a kötetet azoknak a pedagógusoknak, fiatalokkal foglalkozó fejlesztő szakembereknek, akik keresik az új megoldásokat, szeretnek kísérletezni és szívesen ötvözik a mások által kipróbált módszereket és eszközöket sajátjaikkal. Azoknak, akik értik és tudják, hogy a minőségi oktatás egyirányú ismeretátadás helyett a készségek fejlesztését és a tanulás tanítását tekinti céljának, az absztrakt tudáseszmény helyett a fejlődést helyezi középpontba és igazodik a gyerekek készségbeli sokszínűségéhez.
„E kiadvány alkotóinak meggyőződése, hogy bárkiből lehet változáshozó. Mindannyiunkban megvan a lehetőség arra, hogy egy olyan ötlettel álljunk elő, amely hatással lehet egész közösségekre, vagy jobbá teheti mások életét.”
Kötetünk a kreatív megoldáskereső folyamatban rejlő lehetőségeket mutatja be olyan pedagógusoknak, fiatalokkal foglalkozó szakembereknek és trénereknek, akik egy helyi, közösségi probléma kapcsán gondolkodásra és tervezésre szeretnék ösztönözni diákjaikat. Különlegessége, hogy kifejezetten a fiatalokkal zajló munka lehetőségeiről és kihívásairól tájékozódhatunk olyan szerzőktől, akik sokéves tapasztalattal alkalmazzák a kreatív problémamegoldást, mint pedagógiai eszközt munkájuk során. Az itt bemutatott eszköztár olyan folyamatot ír le, amelyben a fiatalokat egy probléma részeseivé tesszük, felruházzuk őket a megoldáshoz szükséges ismeretekkel és tapasztalatokkal – melyek fontos kompetenciák a 21. században. A kis könyv lépésről lépésre végig vezet a felfedezés, megértés, ötletelés, mérlegelés, tervezés és a megmutatás lépésein, majd azt is megtanulhatjuk belőle, hogyan készíthetünk a megismert technikákból konkrét óravázlatokat.
Minden lépésnél találhatunk nyomtatvány-mintákat, melyeket a saját projektünk kidolgozásánál használhatunk a résztvevők gondolatainak, kutatási eredményeinek rendszerezésére. A gyakorlati rész lezárásaként pedig elolvashatunk 3 olyan konkrét óravázlatot, melyeket 90 perces foglalkozásokra dolgoztak ki a DIA munkatársai. A kötet végén bemutatott, a „Speak Smart!” programban már megvalósított kezdeményezések történetei cselekvésre inspirálnak és szemléltetik, hogy milyen sokféle lehet a „jó ötlet”.
„Nem az a dolgunk, hogy problémák nélkül éljünk, hiszen ez lehetetlen. A feladatunk az, hogy megtanuljunk problémamegoldóként gondolkodni.”
Az iskolai nevelés kapcsán gyakran szóba kerül, milyen fontos feladatunk megtanítani a diákokat, hogy felmerülő problémáikat békésen rendezzék, azokra együtt tudjanak megoldásokat keresni. Egyre gyorsabban változó világunkban kulcsfontosságúvá vált, hogy össze tudjunk fogni egymással – szeretnénk, ha ez a generáció már az iskolában elsajátíthatná a közösséget érintő ügyek megértésének, megvitatásának képességét. Sajnos az őket tanító pedagógusok nagy részét erre a feladatra még nem képezték ki. Nekik szeretnénk segítséget nyújtani ezzel a gyakorlatias szemléletű kiadvánnyal, melyben sokéves tapasztalataink lényegét foglaltuk össze jól átlátható formában.
A közösségi vita módszertanával foglalkozó kötet lépésről lépésre mutatja be, hogy építhetünk fel egy saját projektet az osztályunkkal a munka előkészítésétől a téma feldolgozásán és a konkrét vitahelyzetek megszervezésén át a reflexiók összegyűjtéséig. Érthetően és szórakoztatóan ismertetjük meg az olvasóval az érvelés csínját-bínját, a vita általános szabályait és legelterjedtebb formáit. Külön figyelmet szentelünk a fiatal korosztályban leggyakrabban felmerülő nehézségekre és azok megoldására. Rengeteg játékot, közösség építő és kommunikációt segítő gyakorlatot gyűjtöttünk össze, melyekkel a diákok felszabadultan, játékosan fejleszthetik közösségi problémamegoldó és vitázási képességeiket. Kidolgozott foglalkozásterveket is közreadtunk a kiadvány végén, melyek mankóként használhatók az első közösségi vita megszervezésénél.
„Ezzel a módszertani segédlettel a pedagógusok munkáját kívánjuk támogatni, hogy számukra és diákjaik számára egyaránt hasznos, vonzó és építő lehessen a közösségi szolgálat.”
2016 óta az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat elvégzése és annak pedagógiai feldolgozása. Ez a program lehetőséget nyújt arra, hogy a diákok tapasztalati tanulás útján képessé váljanak új kihívásokat és szerepeket kezelni, megértsék, hogy különféle közösségek tagjaként felelősséggel tartoznak egymásért és környezetükért, képesek legyenek aktívan és konstruktívan részt venni projektekben és reflektív gondolkodókká váljanak.
Kiadványunkban részletesen bemutatjuk a közösségi szolgálat tervezésének, szervezésének elméleti és módszertani alapjait, majd konkrét projektek leírásával szemléltetjük milyen színes palettán valósulhatnak meg ezek a tevékenységek és igyekszünk fogódzókat adni a megvalósításhoz. A „Személyes élmények” fejezetben a megvalósítás során kapott leghasznosabb visszajelzéseket gyűjtöttük össze, a „Gyakorlatok” részben pedig a közösségi szolgálatra való felkészítést, illetve a tevékenység feldolgozását segítő gyakorlatokat tettük közzé. A kötet végén található szószedetben minden a témához kapcsolódó fogalom pontos magyarázata helyet kapott.
Ebben a kézikönyvben nem vállalkozhattunk arra, hogy megmondjuk, pontosan hogyan is kell megvalósítani egy közösségi szolgálati projektet. Viszont stabil fogódzkodókat tudunk adni, már működő gyakorlatokról tudunk beszámolni, az alapelveket és a kereteket tudjuk felhúzni, hogy azok segítségével minden iskola megtalálhassa a számára legmegfelelőbb megoldásokat.
„Vita közben érlelődnek a vélemények és meggyőződések, vita nélkül nincsen modern társadalom.”
Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy a vita állandóan jelen van életünkben. Az érveken alapuló „küzdés” művészete az ókor óta kultúránk fontos része és napjainkban is a demokratikus működés alapjának tekintjük. Számos országban a formális oktatás részét képezi a vitázás és nyilvános beszéd oktatása és hazánkban is nagy szükség van rá, hogy minél több fiatal váljon kompetenssé ezen a területen. A velük foglalkozó pedagógusoknak szól ez a kiadvány, mely az elméleti háttér megismerésében a vita-tanítás gyakorlati kérdéseiben is segít eligazodni.
A könyvben leírtak elsődleges célja nem egyének, vagy csapatok vitaversenyekre való felkészítése (bár ebben is hatékony segítséget nyújthatnak az itt leírtak), hanem a vita megszerettetése akár osztályfőnöki órákon, erdei iskolában, vagy diákönkormányzati választás apropóján. Az itt összegyűjtött anyagot megismerve olyan foglalkozásokat állíthatunk össze, melyek révén diákjaink megismerik a nyilvános megszólalás legfontosabb jellemzőit, a felkészülés lépéseit és a vita építőköveit, majd a játékos gyakorlatok révén rutint is szerezhetnek ezekben társaik körében. A függelékben található tételmondat-gyűjtemény, szószedet, irodalomjegyzék és a kiemelkedő stílusú beszédek gyűjteménye további hasznos mankót biztosítanak a disputát jobban megismerni és megismertetni vágyó pedagógusoknak.
Célunk olyan könnyen kezelhető, jól áttekinthető kézikönyv létrehozása volt, amelyben bárki hasznos információkat és a gyakorlatba jól átültethető ötleteket kap ahhoz, hogyan lehet fiatalokat fokozatosan bevezetni a vita művészetébe, hogyan lehet őket segíteni abban, hogyan gondolkodjanak a körülöttük lévő világról, gondolataikat rendezzék, véleményüket felépítsék és megértsék, figyelembe vegyék mások szempontjait, érdekeit is.
„Ma már a tájékozódott állampolgár számára életbevágóan fontos képesség, hogy meg tudja különböztetni a tudást a szóbeszédtől, a tényeket a fikciótól, a propagandát a hírektől, az anekdotát a valós folyamatoktól.” /Arjun Appadurai/
A kutatás számunkra a tájékozódás, információgyűjtés, megoldáskeresés folyamata, ami az emberi kíváncsiságon és találékonyságon alapul. A közös kutatást minden pedagógus, ifjúsági szakember, hivatalos keretek között működő, vagy önszerveződő diákcsoport számára ajánljuk, hiszen egy kutatási folyamatban való aktív részvétel számos kompetenciát fejleszt. Erősíti a kritikus gondolkodást, elemző látásmódra, forráskritikára tanít, segít megbízhatóan tájékozódni és megérteni az ok-okozati összefüggéseket. Olyan képességek ezek, melyek nem csak a továbbtanulásnál és a munkaerőpiacra lépésnél elengedhetetlenek, hanem minden állampolgár alapkompetenciái kellene, hogy legyenek.
Kötetünk bemutatja a kutatás tervezésének legfontosabb lépéseit, a kérdőív- és interjúkészítés csínját-bínját, a kinyert adatok megjelenítésének és a kutatás prezentálásának legjobb módszereit. Közérthető, pontos magyarázatokkal, ötletes gyakorlatokkal segít elsajátítani ezeket a képességeket, majd jó gyakorlatok bemutatásával motivál arra, hogy mi is belevágjunk csoportunkkal egy hasonló közös projektbe. A kiadvány utolsó témája napjainkban egyre aktuálisabb: az álhírek nyomába eredünk és nem csak elméletben ismerhetjük meg a „fake news” jelenséget és annak ellenszerét, a médiatudatosságot, de egy iskolai foglalkozás keretében megvalósítható workshop pontos leírását is megtaláljuk. A közösségi média buborékok és az álhírek korában egyre nagyobb szükség van arra, hogy a fiatalok képesek legyenek felismerni a megtévesztést, a túlzást, a félreértéseket. Ennek egyik legjobb módja pedig az, ha felvértezzük őket a szakszerű kutatás képességével.
