A múlt heti blogposztban ígértünk nektek virtuális energizálókat, amiket vagy a megbeszélés elején vagy közben – illetve iskolai foglalkozások alkalmával is – érdemes bevetni, amikor azt látjátok, hogy a társaságnak csökken az energiaszintje.

Ahhoz, hogy tudjuk, ez mikor következik be, segítségünkre lehet a személyes ismeretség. Ha viszont nincsenek személyes ismeretségek, de mindenkit láthatunk kamerán keresztül, kamatoztassuk az emberismeretünket! 🙂 Nagyon sok minden értelmezhető a mimikából is.

 

Honnan látható, hogy eljött az ideje egy kis energizálásnak?

Onnan, hogy a résztvevők…

• fáradtnak tűnnek,
• nem reagálnak, nem szólnak hozzá a kérdésekhez,
• más oldalakon vannak (ez például a szemmozgáson érzékelhető),
• vagy egyszerűen eltelt úgy hosszabb idő, hogy csak egy valaki beszélt, ismertetett valamit.

Természetesen minden esetben érdemes megkérni a résztvevőket, hogy jelezzék azt is, ha technikai problémáik vannak, mert a fenti jelek erre is utalhatnak. Ebben az esetben meg lehet próbálni más felületen folytatni a megbeszélést.

 

 

 

Milyen tevékenységek energizálnak?

Gyakorlatilag bármilyen interakció:

• kérdésfeltevés és megvitatás,
• szavazás (akár skálázással egy adott kérdés mentén, akár szavazólapokkal, de ha van lehetőség applikációk használatára, akkor az is színesíti az alkalmat),
• kiscsoportos beszélgetés megadott téma mentén,
• különböző szerepek kiosztása, ha ez releváns (időmérő, információkereső, prezentáló, összefoglaló),
• néhány perces gyakorlatok.

Annak, hogy milyen gyakorlatokat lehet energizálónak használni, csak a képzelet szab határt.

 

Íme néhány virtuális energizáló ötlet, ami – természetesen a csapat méretét, érdeklődését, nyitottságát és bizalmi szintjét figyelembe véve – használható vagy átalakítható:

 

Kamerahasználat

Turisták: Mutasd meg a kamerád segítségével a környezetedet, mintha idegenvezetőként vezetnéd körbe a társaságot! (egyesével, mindenki sorra kerülhet)

 

Random kép: Küldj a csoportba telefonod képei közül egy általad választott fotót. A többieknek rá kell jönniük, hogy hol, mikor, milyen körülmények között készült a kép. Végül az eredeti történetet is hallgassuk meg. (csoportosan beküldve, majd egyesével, mindenki sorra kerülhet)

 

Fényképezés: Fényképezz le valamit a körülötted lévő tárgyak közül úgy, hogy csak egy részletét fotózod. A többieknek ki kell találniuk, mi az a tárgy. (csoportosan beküldve, majd egyesével, mindenki sorra kerülhet)

 

Tárgyak

Tárgyválasztás: Válassz egy tárgyat a környezetedből, mutasd meg a többieknek, és mesélj róla, hogy miért kedves neked. (egyesével, mindenki sorra kerülhet)

 

Valami más: Egyezzetek meg egy olyan tárgyban, ami valószínűleg mindenkinél van (olló, papírzsebkendő, toll, gemkapocs) és menjetek egy kört, hogy az a valami mi lehet még azon kívül, ami a valódi funkciója. (egyesével, mindenki sorra kerülhet)

 

Színgyűjtő: Adott időn belül (például 0,5 vagy 1 perc) gyűjts össze egy meghatározott színből minél többféle dolgot i. Az nyer, akinél a legnagyobb számban vannak különálló dolgok. (egyszerre)

 

 

Egyéb

Tolmács: ebben a gyakorlatban egyszerre két ember tud részt venni, az egyik a történet mesélője, a másik pedig a tolmács. A többiek feladata, hogy 5 szót bemondjanak, amiből minimum kettőnek el kell hangzania. A történet mesélője valójában lenémítja a mikrofonját a tolmács pedig a szájába ad egy történetet a megadott szavak segítségével. Fontos, hogy a történet mesélője a gesztusaival kövesse a tolmácsot, de a tolmácsra is hathatnak a történet mesélőjének gesztusai. (kettesével, néhány kör után állítsuk le)

 

Lassított menekülés: Folyamatos mozgással, minél lassabban kell a képernyőből kimenekülni. A mimika is lassított. Az nyer, aki a legkésőbb távozik a monitorból. (egyszerre)

 

Ütem: Valaki lead egy ütemet tapsolva, a többiek megpróbálják leutánozni. Lehet ez egy dalrészlet is, és akkor arra is lehet tippelni, hogy mi volt a feladvány. (egyesével, néhány kör után állítsuk le)

 

A változás: Szükség van egy önként jelentkezőre, aki megmutatja saját magát egy bizonyos szögből. Az ő feladata, hogy miután letakarta a kamerát, megváltoztasson valamit vagy önmagán, vagy a környezetében úgy, hogy a többiek ki tudják találni, hogy az előzőhöz képest mi változott. (egyesével, néhány kör után állítsuk le)

 

 

Figyeljünk arra, hogy meddig tartanak ezek az energizálók (nem érdemes 5-10 percnél több időt eltölteni velük) és kérhetjük a résztvevőket, hogy hozzanak ők is be saját ötleteket, hiszen akkor a saját elköteleződésük és motivációjuk is nőni fog.

 

Ha pedig tanárok vagytok, vagy gyerekekkel foglalkoztok, meleg szívvel ajánljuk nektek mindezen felül a Közterem oldalát, ahol jelenleg többek között online játékosítással, csapatépítéssel kapcsolatosan találtok linkeket és szimulációkat.

 

Kísérletezzetek bátran!

 

 

Korenyák Szofi