Az elmúlt egy év főként a koronavírus és annak járulékos történései körül forgott. Erről szóló beszélgetéseinkben gyakran találkozhatunk érvnek álcázott manipulációval, de nem szabad bedőlnünk nekik! Összeszedtünk 11 tipikus érvelési hibát a járvány kapcsán, mert mindannyiunk érdeke, hogy felismerjük őket.
–
A DIA-ban régóta dolgozunk azért, hogy a fiatalok megtapasztalhassák a helyes érvelés és az érdemi párbeszéd közösségépítő erejét, és ennek része az is, hogy felismerjék az érvelési hibákat. Fontos tudatosítanunk, hogy attól, hogy valakivel nem értünk egyet, még nem tekinthetjük az érveit automatikusan hibásnak.
Érvelési hibának azokat az állításokat nevezzük, ahol valamilyen logikai probléma van az állítás és az alátámasztása között. Sajnos a közbeszédben is sok negatív példával találkozhatunk, amelyek a fiatalokat nem sarkallják sem a helyes érvelésre, sem a higgadt vitázásra.
A válság alatt még intenzívebben jelennek meg érvnek álcázott megtévesztések, összeesküvések, tévhitek. Ezt vezérelheti rosszindulat és megfontolt átverés, de olykor csupán a kétségbeesett magyarázatkeresés motiválja, ami érthető ilyen bizonytalan időkben. Azonban attól még, hogy értjük a szándékot, nem szabad elfogadnunk, hanem meg kell kérdőjeleznünk ezeket a hibás érveket, amihez az első lépés, hogy képesek legyünk felismerni őket. Ezért állítottunk össze 11 tipikus rossz érvet, bemutatva azt is, mi nem stimmel velük.
… de előtte tudj meg többet a helyes érvelésről és a jó viták alkotóelemeiről a Vox Pop vitajátékkal!
„Az oltás nem jó, mert természetellenes. Ha belegondolunk, akkor az ősember sem használt vakcinát, tehát ez egy mesterséges szer, így nem tehet jót az embereknek.”
Elterjedt nézet, hogy ami a természetből származik, az alapvetően jó, egészséges, hasznos, míg amit az ember állít elő speciális eljárások segítségével, az rossz, egészségtelen, mérgező. De erre számos ellenpéldát találhatunk: a légyölő galóca teljességgel természetes, mégis halált okozhat, míg a vitaminokat, az antibiotikumokat vagy éppen a mosógépet az ember készítette, mégis cáfolhatatlanul hasznosak bizonyos helyzetekben.
„Valójában nincs értelme gyakran kezet mosni, mert a fertőtlenítő injekciók sokkal hasznosabbak, ahogy ezt Donald Trump is megmondta.”
Az első probléma, ha olyan ember véleményére hivatkozunk, aki egyáltalán nem kompetens az adott témában. Például lehet, hogy a kozmetikusom remek szakember és csodálatos személyiség, de valószínű, hogy nincsenek naprakész virológiai értesülései, így nincs sok értelme az ő állításával alátámasztani valamit.
A másik probléma, hogy ha hozzáértő emberről is beszélünk (pl. orvos), az ő állítása akkor sem helyettesíti teljes mértékben a bizonyítékot. Lehet jó támpont, hogy mit mondott az orvosom, de az önmagában nem egy érv, mert nem tartalmazza az alátámasztást (pl. alátámasztás lehetne, hogy azért nem annyira hasznos a kézmosás, mert tipikusan közvetlen cseppfertőzéssel terjed a vírus, amit kutatások is alátámasztottak – ez csak egy példa és nem az igazság).
„Egy kínai család hozta be Magyarországra a vírust, szóval óvakodnunk kell a kínai emberektől, mert ők mind fertőzőek.”
Talán ezt a példát kell a legkevésbé magyarázni. Általában nem vezet sok jóra, ha egy egyén valós vagy vélt tulajdonságát az egész csoportjára ráaggatjuk. Akár negatív, akár pozitív diszkriminációhoz vezet ez az általánosítás, erősen torzíthatja a valóságot. Az általánosítással összefüggő sztereotípiák és előítéletek pedig nem kedveznek a valós érveken alapuló, érdemi párbeszédnek.
„Szóval te azt mondod, hogy be kéne zárni a templomokat a járvány miatt. Tudod kik ellenezték még a miséket? A kommunisták, akik terrorban tartották az országot, ezért ezt semmiképp sem szabad csinálnunk!”
Attól még, hogy valaki párhuzamot von egy illető álláspontja és egy rossz tapasztalatokkal terhelt ideológiai irányzat között (lehet ez kommunista, náci, anarchista, bármi), nem bizonyítja az állítás helytelenségét. Egyrészt gyakran teljesen elviszi a témát a fókuszától (pl. ebben az esetben a vitapartnernek nem a szabad vallásgyakorlással van baja, hanem a fertőzésveszéllyel). Másrészt megeshet, hogy valaki tényleg náci vagy éppen liberális, de attól még a mondandója, az adott érve lehet igaz. Talán valaki borzalmas ember, akivel nem akarunk szóba állni, de ha azt mondja, hogy 1+1=2, az még nem jelenti azt, hogy hazudott volna.
„A vírus kitörése óta minden nap ittam egy csésze friss gyömbérteát és nem is betegedtem meg. Tehát a vírus megelőzésére kiváló a gyömbér, és mindenkinek ezt kellene alkalmaznia oltás helyett.”
Az első dolog, amit a diákok a statisztika órákon megtanulnak, az az, hogy az együttjárás nem jelent ok-okozati összefüggést. Ezt érdemes a vitázás során is észben tartani. Elképzelhető, hogy a gyömbértea fogyasztók kisebb arányban betegednek meg, de ennek számos magyarázata lehet. Például lehet, hogy azok isznak gyömbérteát kúraszerűen, akik nagyon félnek a vírustól, így a félelem miatt nem is járnak el sehová. Vagy lehet, hogy a tea a vidékiek körében népszerű, akik kevésbé sűrűn lakott településeken élnek, ahol a kevesebb kontaktus miatt egészségesek maradnak. Az sem kizárt, hogy a szellemi munkát végzők szeretik a gyömbért, akiknek van lehetőségük a biztonságosabb otthonukból dolgozni.
A lényeg, hogy nem a tea akadályozza a fertőzést, hanem egy mindezt megelőző közös okból fakadhat az egészségesség és a teafogyasztási szokás is.
„Valaki szerint 99%-os hatékonyságú a koronavírus vakcina, mások szerint pedig egyáltalán nem működik. Valahol középen kell lennie az igazságnak. Minden bizonnyal olyan 49-50% körüli arányban működik.”
Gyakran hangzik el a bölcs mondás, hogy az igazság mindig valahol középen van (szintén lásd a közvélekedésre hivatkozás érvelési hibát). Persze előfordulhat, hogy egy személyes konfliktusban a két fél sarkít, és érdemes minden oldalt megismerni, de a tudomány nem így működik.
„Ha feloldjuk a 8 óra utáni kijárási korlátozást, akkor mindenki oda mehet, ahova csak akar. A fiatalok illegális bulikat fognak tartani, ahol mind megfertőzik egymást, amit hazahordanak a családjukhoz. Így az összes idős rokonuk kórházba kerül, nem marad szabad hely az intenzíven, tehát balesetek esetén sem lehet bejutni a kórházba, és emberek milliói fognak meghalni.”
Érezted a lesiklást? Ha már nincs elég hó, ilyesmivel szépeket lehet szánkózni. A csúszós lejtő érvelési hibával egy kisebb eseményből pár lépés alatt eljutunk egészen a végsőkig, a beszélő pedig úgy tesz, mintha nem lehetne megállni a köztes fázisokban, hanem az első esemény bekövetkezése teljes mértékben megjósolná az események rémes láncolatát, majd a végső borzalmas kimenetelt (pl. zombi apokalipszis, egy ország kipusztulása, egy társadalom vége stb.).
„Az oltásokkal veszélyes mikrochipet ültetnek a lakosságba. Csak akkor van jogod ezt tagadni, ha bebizonyítod, hogy a több ezer emberből egyben sincs chip.”
Nyilván senki sem tudja átvizsgálni az összes beoltott ember testét egytől egyig, és nem is szabad belemenni egy ilyen lehetetlen játszmába, hiszen ha valaki rosszul tud valamit, nem kötelességünk időnket és energiánkat beleadva oktatnunk őt.
A megszólaló sem bajlódott sokat azzal, hogy a saját mondandóját bizonyítsa, valószínűleg azért, mert nem is tudja hitelesen alátámasztani azt, így inkább eltereli a figyelmet. Ez gyakori stratégia az összeesküvéselmélet-hívők körében.
„Mindenki tudja, hogy az oltások autizmust okoznak.”
Ez még formailag sem igazán próbál meg utánozni egy érvet (nincs benne az a tipikus „azért, mert” rész), csak simán igyekszik megalázni a vitapartnert azzal, hogy mennyire tájékozatlan és mennyire egyedül van az álláspontjával. Attól még, hogy valamit sokan elhisznek, az nem válik igazzá.
„Vagy minden munkahelyet bezárunk és megmentjük az állampolgárok életét, vagy újranyit az összes tömegrendezvény és élénkül ugyan a gazdaság, de százezrek halnak majd meg.”
A hamis dilemma azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy csupán két út áll előttünk, mint a mesékben. Pedig nem így van, hiszen a valóság kicsit komplexebb és számos alternatíva létezik. Például lehet, hogy csak bizonyos munkahelyek zárnak be, vagy megváltozik a boltok nyitva tartása, vagy korlátozott számú ember léphet be egy térbe, stb. Az ilyen végletes jövőképek esetében próbáljunk meg belegondolni, hogy milyen alternatív megoldások jöhetnek szóba!
„ A: Ön szerint kötelezővé kellene tenni a maszkviselést a parkokban?
B: Kötelezővé? Tudja mi volt még kötelező? A sorkatonaság, és semmi jó nem sült ki belőle, egy csomó embert elválasztottak a családjától és az államnak is sokba került, szóval semmi ilyesmit nem kellene kötelezővé tenni, ha engem kérdez.”
Na jó, de ki kérdezett itt a sorkatonaságról? Néha nem is olyan könnyű észrevenni, amikor valaki nem a beszélgetőpartner érveire vagy kérdéseire reagál, hanem önkényesen eltereli a szót valami másra, majd azzal a témával vagy érvvel foglalkozik a továbbiakban, ezzel bizonygatva az igazát. Sőt alattomosabb esetben úgy csinál, mintha a vitapartnere a légből kapott téma mellett érvelt volna korábban is (pl. itt a sorkatonaság), ezzel őt rossz fényben feltüntetve.
Te is hallottál már ehhez hasonló „érveket” az elmúlt évben, igaz? Gyakran találkozhatsz érvnek álcázott manipulációval a közbeszédben vagy magánbeszélgetésekben. Most már ha feltűnik egy hibás érv, talán bátrabban tudsz ellentmondani. Akkor se érezd rosszul magad, ha magadra ismersz valamelyik érvelési hibában, néha a legjobbakkal is megesik… A lényeg a szándék, hogy igyekezzünk érdemi párbeszédet teremteni! Kerüljük ezeket a demagóg érvelési hibákat, hiszen csak egymásnak ugrasztanak minket.
Még több érvelési hibát és példát találsz itt: https://a.te.ervelesi.hibad.hu/
Vujovits Júlia
Foglalkozás tipp:
Tanárként jó feladat lehet kinyomtatni a hibás érv nevét, magyarázatát és a példamondatot. Majd a fiatalokkal közösen összepárosítani ezeket és alaposan átbeszélni.
Támogasd a munkánkat, és tegyünk együtt a fiatalok demokratikus készségfejlesztéséért!
Legyél rendszeres támogatónk, vagy támogass minket egyszeri hozzájárulásoddal!
Amennyiben első kézből szeretnél értesülni a DIA programjairól és képzéseiről, megismernéd módszertani anyagainkat, akkor itt tudsz feliratkozni a hírlevelünkre.
DEMOKRATIKUS IFJÚSÁGÉRT ALAPÍTVÁNY
| Iroda: 1053 Budapest, Károlyi utca 11. II. emelet 1. | Székhely: 1063 Budapest Bajnok utca 13. | hellodia@i-dia.org |
