Itt a felvételi ideje és még fogalmad sincs mit is akarsz? Vagy ugyan bejelöltél egy szakot, de nincs más vágyad, mint egy kis szünetet tartani a tanulásban? Esetleg csak egy kis kalandra vágysz?
Akkor a GAP YEAR neked való!
egy év szünet: luxus vagy tudatos tervezés?
Sok országban már nagy hagyománya van annak, hogy a középiskola után a diákok kihagynak egy évet mielőtt egyetemre mennek. Angolszász országokban ezt hívják gap year-nek, míg Németországban Soziales Jahr néven illetik azt a 12 hónapot, amelyet a 27 év alatti fiatalok társadalmi munkával töltenek.
De mit lehet csinálni ennyi idő alatt?
Ha gap yearről beszélünk, a lehetőségek tárháza kifogyhatatlan. Munka, tanulás, önkéntesség és utazás négyszögét lehet variálni és mixelni.
Méltán merül fel a kérdés: „Az is gap yearnek számít, ha valaki elmegy Angliába pultosnak?”. Erre a válasz az, hogy a szándéktól függ. Érdemes úgy tekinteni a gap yearre, mint egy olyan időszakra, amely egy kis szünetet jelent a nagybetűs élet forgatókönyvében. Ha valaki éppen elvégezte a középiskolát és magától értetődő számára, hogy egyetemen folytatja a tanulást, akkor előtte egy év külföldi munka lehet gap year, ha azért csinálja ezt, hogy kipróbáljon valami újat, hogy tanuljon belőle vagy hogy világot lásson. Ám ha valaki saját otthonában is bartenderként dolgozik, és a jobb munka, magasabb fizetés reményében költözik el, akkor a külföldi elhelyezkedés nem szünetet jelent a karrierjében, hanem továbblépést, új szakmai tapasztalatot. .
Azt gondolhatnánk, hogy a gap year csak a jövőjükkel szemben tanácstalanok utolsó mentsvára. Valójában ha készülünk rá, látjuk a helyét a jövőnkben, akkor egy tudatos döntésről beszélünk:
az ember tervezi az életét, és kiválaszt egy olyan kalandot, mely számára a legtanulságosabb az adott életszakaszában. Kijelöli, miben szeretne fejlődni, mit szeretne megismerni és aszerint választ magának programot.
Sokaknak egy év kihagyás nagy luxusnak tűnik. Tény, hogy az USA-ban és Nagy-Britanniában már egész iparág épült az utazni vágyó fiataloknak nyújtott változatos szolgáltatásokra, amik tipikusan tartalmaznak pár hét önkéntes munkát egy eldugott gyermekotthonban vagy ökofarmon, és sok-sok turistáskodást. Ezekkel az utakkal nemcsak az a probléma, hogy azt az önámítást sugallják, hogy azzal lehet leginkább segíteni a fejlődő országoknak, ha két hetet személyesen jótékonykodunk, hanem az is, hogy rengeteg pénzbe kerülnek, így nagyon kevesek számára hozzáférhető. Az sem árt, ha az ember maga állítja össze a gap year programját és szervezkedik, hiszen az önállóság is fontos része a személyes fejlődésnek.
Természetesen gap yearre nem csak külföldre lehet menni, csak az a lényeg, hogy kizökkenj a napi rutinodból és új dolgokat próbálj ki, és ebben tud segíteni a közegváltozás.
Tehát következzen pár olyan lehetőség, amely szinte bárki számára megvalósítható.
munka és utazás
Érettségi után sok fiatal érzi úgy, hogy elege van a tanulásból és szívesen belekóstolna a munka világába. Ez rengeteg előnnyel járhat, hiszen így egy kezdő fel tudja mérni a munkaerőpiac kínálta lehetőségeket, megismeri a saját munkabírását és érdeklődését. Személyesen nekem nagyon hasznos volt az egyetem előtt és alatt végzett diákmunka. Végzettség nélkül persze nem nagy eséllyel kap az ember izgalmas szellemi munkát, de így van esélye bepillantani egy olyan közegbe, állásba, amellyel nem feltétlenül szembesülne élete más szakaszában. Számomra ez az élmény egy pluszpontot jelentett a továbbtanulás mellett, mert rögtön azt éreztem, hogy nem ilyesmivel szeretnék foglalkozni a jövőben. (Ez egy jó érv az aggódó szülők számára, akik attól tartanak, ha gyerekük nem vág bele rögtön a továbbtanulásba érettségi után, akkor sosem fogja elkezdeni azt.)
Egy jó lehetőség gap year esetén a Work and Holiday vízum, melyet többek között Ausztráliába és Új-Zélandra lehet igényelni, és lehetővé teszi, hogy az illető egy éven keresztül utazzon és rövidtávú munkákat vállaljon. Egyes feladatokra szívesen látnak külföldi fiatalokat akár rövid távra is. Ilyen például az au pairkedés, hostel személyzet, munka zenei fesztiválokon, idegenvezetés, nyári tábori vagy sípálya személyzet és persze még lehetne sorolni… További ötleteket találsz a cikk végén szereplő linkek között.
önkéntesség
Európában az egyik legkönnyebben elérhető lehetőség az EVS (European Voluntary Service – Európai Önkéntes Szolgálat). Minden 18 és 30 év közötti uniós állampolgár részt vehet maximum 12 hónap külföldi önkéntes tevékenységben. A nyelvtudás nem feltétel, és a program magában foglalja a szállást, ellátást, helyi nyelv oktatását, illetve némi zsebpénzt is. Főként az Európai Unióban megvalósul projektekben vehetünk részt EVS önkéntesként, de nem lehetetlen akár más kontinesekre is eljutnunk.
6-12 hónap alatt az önkéntes komoly feladatokat is kaphat, és a tevékenységek köre olyan színes, mint maga a civil szféra: idősekkel, gyermekekkel, fogyatékkal élőkkel, fiataloknak szóló programokkal foglalkozhatnak, de vannak környezetvédelmi, kulturális, egészségügyi, oktatási projektek is, amelyekből választhatunk.
néhány tipp, mielőtt belevágnál:
Sok más önkéntes lehetőség létezik, ám ezek gyakran képzettséget igényelnek, nem teljesen ingyenesek vagy hosszú felkészítő tréning előzi meg a tényleges munkát. Ezek is lehetnek remek kezdeményezések, de általában nem olyan könnyen hozzáférhetőek, mint az EVS.
mit lehet nyerni és veszíteni?
A gap year alatt egyértelműen fejlődik az önállóság, problémamegoldó-készség. Részed lesz sok új élményben, kimozdulsz a kényelmes komfortzónából, és ezáltal lehetőséged nyílik jobban megismerni önmagad. Megtudod, hogy hosszútávon élnél-e külföldön, megismered a saját erősségeidet és azt, hogy miben kellene még fejlődnök. Rengeteg új emberrel ismerkedsz majd meg, közelebb kerülhetsz más kultúrákhoz, toleranciát tanulhatsz. És végül az egyik legfontosabb: a tudatosság. Az a képesség, hogy kezedbe veszed saját életed irányítását és mersz tenni azért, hogy elérd a céljaid egy olyan eszköz a kezedben, amellyel később az élet bármilyen területén sikereket érhetsz el.
Persze nem szabad azt hinnünk, hogy egy ilyen élmény fenékig tejfel. Rengeteg nehézséggel vár majd, főleg az elején, mikor még alig ismered az új közeget.
Biztosan jelentkezik majd a honvágy, a magány érzése, valamint stressz vagy félelem az ismeretlentől. De mi a legrosszabb eshetőség? Hazatérsz, levonod a tanulságokat, és itthon folytatod az útkeresést.
mikor vágjunk bele?
Sokan mennek gap yearre érettségi és egyetem között, mások az egyetemi alap-és mesterképzés között, esetleg a tanulmányok után, munkakezdés előtt. Ezek mind logikus opciók. Sőt, terjed a trend, hogy 5-10-15 év munka után is kivesznek egy év fizetetlen szabadságot a munkahelyükről, hogy kiszabaduljanak a mókuskerékből, és egy más környezetben feltöltődjenek, magukra találjanak, újratervezzék az életüket. Más szóval: a gap year nem csak a huszonévesek privilégiuma, valójában sosem késő egy év szünetet tartani.
tervezés
A gap year tervezésekor fontos az átgondoltság: ez nem egy év önfeledt szórakozásról szól, hanem eszköz a személyes fejlődéshez. Ha azon gondolkozol, hogy egy év szünetet tartasz, akkor ülj le fél órára egy jegyzettömb fölé és válaszold meg magadnak ezeket a kérdéseket:
hasznos linkek
Az Európai Önkéntes Szolgálatról:
Vujovits Juli
Itt a felvételi ideje és még fogalmad sincs mit is akarsz? Vagy ugyan bejelöltél egy szakot, de nincs más vágyad, mint egy kis szünetet tartani a tanulásban? Esetleg csak egy kis kalandra vágysz? Akkor a GAP YEAR neked való!
Egy év szünet: luxus vagy tudatos tervezés?
Sok országban már nagy hagyománya van annak, hogy a középiskola után a diákok kihagynak egy évet mielőtt egyetemre mennek. Angolszász országokban ezt hívják gap year-nek, míg Németországban Soziales Jahr néven illetik azt a 12 hónapot, amelyet a 27 év alatti fiatalok társadalmi munkával töltenek.
De mit lehet csinálni ennyi idő alatt?
Ha gap yearről beszélünk, a lehetőségek tárháza kifogyhatatlan. Munka, tanulás, önkéntesség és utazás négyszögét lehet variálni és mixelni.
Méltán merül fel a kérdés: „Az is gap yearnek számít, ha valaki elmegy Angliába pultosnak?”. Erre a válasz az, hogy a szándéktól függ. Érdemes úgy tekinteni a gap yearre, mint egy olyan időszakra, amely egy kis szünetet jelent a nagybetűs élet forgatókönyvében. Ha valaki éppen elvégezte a középiskolát és magától értetődő számára, hogy egyetemen folytatja a tanulást, akkor előtte egy év külföldi munka lehet gap year, ha azért csinálja ezt, hogy kipróbáljon valami újat, hogy tanuljon belőle vagy hogy világot lásson. Ám ha valaki saját otthonában is bartenderként dolgozik, és a jobb munka, magasabb fizetés reményében költözik el, akkor a külföldi elhelyezkedés nem szünetet jelent a karrierjében, hanem továbblépést, új szakmai tapasztalatot. .
Azt gondolhatnánk, hogy a gap year csak a jövőjükkel szemben tanácstalanok utolsó mentsvára. Valójában ha készülünk rá, látjuk a helyét a jövőnkben, akkor egy tudatos döntésről beszélünk:
az ember tervezi az életét, és kiválaszt egy olyan kalandot, mely számára a legtanulságosabb az adott életszakaszában. Kijelöli, miben szeretne fejlődni, mit szeretne megismerni és aszerint választ magának programot.
Sokaknak egy év kihagyás nagy luxusnak tűnik. Tény, hogy az USA-ban és Nagy-Britanniában már egész iparág épült az utazni vágyó fiataloknak nyújtott változatos szolgáltatásokra, amik tipikusan tartalmaznak pár hét önkéntes munkát egy eldugott gyermekotthonban vagy ökofarmon, és sok-sok turistáskodást. Ezekkel az utakkal nemcsak az a probléma, hogy azt az önámítást sugallják, hogy azzal lehet leginkább segíteni a fejlődő országoknak, ha két hetet személyesen jótékonykodunk, hanem az is, hogy rengeteg pénzbe kerülnek, így nagyon kevesek számára hozzáférhető. Az sem árt, ha az ember maga állítja össze a gap year programját és szervezkedik, hiszen az önállóság is fontos része a személyes fejlődésnek.
Természetesen gap yearre nem csak külföldre lehet menni, csak az a lényeg, hogy kizökkenj a napi rutinodból és új dolgokat próbálj ki, és ebben tud segíteni a közegváltozás.
Tehát következzen pár olyan lehetőség, amely szinte bárki számára megvalósítható.
Munka és utazás
Érettségi után sok fiatal érzi úgy, hogy elege van a tanulásból és szívesen belekóstolna a munka világába. Ez rengeteg előnnyel járhat, hiszen így egy kezdő fel tudja mérni a munkaerőpiac kínálta lehetőségeket, megismeri a saját munkabírását és érdeklődését. Személyesen nekem nagyon hasznos volt az egyetem előtt és alatt végzett diákmunka. Végzettség nélkül persze nem nagy eséllyel kap az ember izgalmas szellemi munkát, de így van esélye bepillantani egy olyan közegbe, állásba, amellyel nem feltétlenül szembesülne élete más szakaszában. Számomra ez az élmény egy pluszpontot jelentett a továbbtanulás mellett, mert rögtön azt éreztem, hogy nem ilyesmivel szeretnék foglalkozni a jövőben. (Ez egy jó érv az aggódó szülők számára, akik attól tartanak, ha gyerekük nem vág bele rögtön a továbbtanulásba érettségi után, akkor sosem fogja elkezdeni azt.)
Egy jó lehetőség gap year esetén a Work and Holiday vízum, melyet többek között Ausztráliába és Új-Zélandra lehet igényelni, és lehetővé teszi, hogy az illető egy éven keresztül utazzon és rövidtávú munkákat vállaljon. Egyes feladatokra szívesen látnak külföldi fiatalokat akár rövid távra is. Ilyen például az au pairkedés, hostel személyzet, munka zenei fesztiválokon, idegenvezetés, nyári tábori vagy sípálya személyzet és persze még lehetne sorolni… További ötleteket találsz a cikk végén szereplő linkek között.
Önkéntesség
Európában az egyik legkönnyebben elérhető lehetőség az EVS (European Voluntary Service – Európai Önkéntes Szolgálat). Minden 18 és 30 év közötti uniós állampolgár részt vehet maximum 12 hónap külföldi önkéntes tevékenységben. A nyelvtudás nem feltétel, és a program magában foglalja a szállást, ellátást, helyi nyelv oktatását, illetve némi zsebpénzt is. Főként az Európai Unióban megvalósul projektekben vehetünk részt EVS önkéntesként, de nem lehetetlen akár más kontinesekre is eljutnunk.
6-12 hónap alatt az önkéntes komoly feladatokat is kaphat, és a tevékenységek köre olyan színes, mint maga a civil szféra: idősekkel, gyermekekkel, fogyatékkal élőkkel, fiataloknak szóló programokkal foglalkozhatnak, de vannak környezetvédelmi, kulturális, egészségügyi, oktatási projektek is, amelyekből választhatunk.
Néhány tipp, mielőtt belevágnál:
Sok más önkéntes lehetőség létezik, ám ezek gyakran képzettséget igényelnek, nem teljesen ingyenesek vagy hosszú felkészítő tréning előzi meg a tényleges munkát. Ezek is lehetnek remek kezdeményezések, de általában nem olyan könnyen hozzáférhetőek, mint az EVS.
Mit lehet nyerni és veszíteni?
A gap year alatt egyértelműen fejlődik az önállóság, problémamegoldó-készség. Részed lesz sok új élményben, kimozdulsz a kényelmes komfortzónából, és ezáltal lehetőséged nyílik jobban megismerni önmagad. Megtudod, hogy hosszú
távon élnél-e külföldön, megismered a saját erősségeidet és azt, hogy miben kellene még fejlődnök. Rengeteg új emberrel ismerkedsz majd meg, közelebb kerülhetsz más kultúrákhoz, toleranciát tanulhatsz. És végül az egyik legfontosabb: a tudatosság. Az a képesség, hogy kezedbe veszed saját életed irányítását és mersz tenni azért, hogy elérd a céljaid egy olyan eszköz a kezedben, amellyel később az élet bármilyen területén sikereket érhetsz el.
Persze nem szabad azt hinnünk, hogy egy ilyen élmény fenékig tejfel. Rengeteg nehézséggel vár majd, főleg az elején, mikor még alig ismered az új közeget.
Biztosan jelentkezik majd a honvágy, a magány érzése, valamint stressz vagy félelem az ismeretlentől. De mi a legrosszabb eshetőség? Hazatérsz, levonod a tanulságokat, és itthon folytatod az útkeresést.
Mikor vágjunk bele?
Sokan mennek gap yearre érettségi és egyetem között, mások az egyetemi alap-és mesterképzés között, esetleg a tanulmányok után, munkakezdés előtt. Ezek mind logikus opciók. Sőt, terjed a trend, hogy 5-10-15 év munka után is kivesznek egy év fizetetlen szabadságot a munkahelyükről, hogy kiszabaduljanak a mókuskerékből, és egy más környezetben feltöltődjenek, magukra találjanak, újratervezzék az életüket. Más szóval: a gap year nem csak a huszonévesek privilégiuma, valójában sosem késő egy év szünetet tartani.
Tevezés
A gap year tervezésekor fontos az átgondoltság: ez nem egy év önfeledt szórakozásról szól, hanem eszköz a személyes fejlődéshez. Ha azon gondolkozol, hogy egy év szünetet tartasz, akkor ülj le fél órára egy jegyzettömb fölé és válaszold meg magadnak ezeket a kérdéseket:
Hasznos linkek
Az Európai Önkéntes Szolgálatról:
Vujovits Júlia
Támogasd a munkánkat, és tegyünk együtt a fiatalok demokratikus készségfejlesztéséért!
Legyél rendszeres támogatónk, vagy támogass minket egyszeri hozzájárulásoddal!
Amennyiben első kézből szeretnél értesülni a DIA programjairól és képzéseiről, megismernéd módszertani anyagainkat, akkor itt tudsz feliratkozni a hírlevelünkre.
DEMOKRATIKUS IFJÚSÁGÉRT ALAPÍTVÁNY
| Iroda: 1053 Budapest, Károlyi utca 11. II. emelet 1. | Székhely: 1063 Budapest Bajnok utca 13. | hellodia@i-dia.org |
