Tanközlöny – egy innovatív pedagógiai kísérlet
#Olvasmány 2018.01.29

Új projekt indul a DIA koordinálásával DemoLab címen. Két éven át összesen 12 magyarországi középiskolában nyílik majd lehetőség arra, hogy mentortanárok és alkotóművészek bevonásával úgynevezett DemoLab műhelyek alakuljanak, és működjenek.

 

 

Ezek a műhelyek olyan demokratikus terek, ahol a diákok maguk dönthetnek a tanulási folyamatuk tartalmáról és szervezéséről, az információszerzés és rendszerezés számos formájával ismerkedhetnek meg, rengeteg inspirációs lehetőséget kapnak megtanulnak csapatmunkában dolgozni, és kutatásaik és alkotómunkájuk produktumait megosztani. A DemoLab középpontjában az a meggyőződés áll, hogy a diákok csak szabadságban és demokratikus keretek között képesek leginkább kibontakoztatni képességeiket, illetve hogy a művészet és a művészek jelentős hozzáadott értéket jelenthetnek a tanulási folyamatokban.

 

A projekt kizárólagos támogatója az ENSZ Demokrácia Alapja (The United Nations Democracy Fund, UNDEF).

 

A továbbiakban röviden bemutatjuk a DemoLab korábban megvalósult, kísérleti verzióját.

 

 

 Hogy kerülnek művészek az iskolába? 

 

A Tanközlöny elnevezésű projektet László Gergely képzőművész, Major Virág kurátor, és Váradi Emese művészetpedagógus indította útjára kísérleti jelleggel a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumban. Célestin Freinet pedagógiai elvei által inspirálva egy közös iskolai élményhez, egy az iskolai évek alatt szerkesztett iskolaújsághoz, a Csütörtök du.-hoz nyúltak vissza. Váradi Emese  kreatív oktatási módszereivel (szakkörök, fotólabor, iskolaújság, stb.) és közvetlenségével sokakat állított kreatív pályára.  Hozzá, és a volt iskolához tért vissza a két egykori tanítvány, hogy a Z-generációval együtt folytassa a munkát.

 

A projekt a tranzit.hu Művészek az iskolában program keretei között egy részvételi oktatási gesztusként indult, amely arra irányult, hogy a tudásról és az oktatásról ne a tanár, vagy a felnőtt társadalom perspektívájából, hanem a diák szemszögéből gondolkozzunk. A projektben alkalmazott módszertan elsősorban Célestin Freinet (1896-1966) francia reformpedagógus oktatási alapelveiből táplálkozik, akinek többek között a sokszínűség és a különböző szociális hátterű diákok adottságainak integrálása, és egy demokratikusan működő, a gyerekek organikus fejlesztését támogató iskola megteremtése volt a célja. A tanulási folyamat középpontjába az értelmes alkotó tevékenységek széles tárházát, valamint az iskolai nyomdát helyezte.

 

 Mi az a Tanközlöny, és hogyan működött? 

 

Egy a Karinthy Frigyes Gimnáziumban verbuvált diákcsoport 2015. szeptemberétől heti rendszerességű szakkör keretében kezdett a három kezdeményező támogatásával elmélyült kutatást a társadalom egyik alrendszere, az oktatás témájában, hiszen a diákok a saját bőrükön is érezték, hogy a főbb döntések meghozatalából őket teljesen kihagyják. A csoportban néhány, a kezdeményezők által instruált alapvetésen – a téma, a demokratikus berendezkedés, és a produktum, egy közösen szerkesztett kiadvány – túl a diákok teljes szabadságot kaptak abban, hogy miről szóljanak az egyes szakköri foglalkozások, a tágan megbeszélt témán belül mivel szeretnének foglalkozni és arra mennyi időt szánnak egyénileg. A szakkör megalkotta és megszavazta saját működési szabályzatát, és önálló életre kelt.

 

 

A kutatás során a csoport további inspirációkat kapott. Több kortárs művész vett rész a munka egyes fázisaiban, múzeumi programok tágították a kutatásban résztvevők látókörét. A programban a csoport egy gyakorlat során megismerkedett a hordozó médium, a rizográf (nyomdagép) működésével is. A szakkör programját, a felhasznált forrásokat a diákok maguk archiválták egy erre a célra felállított online közösségi platformon. A kutatás rendszererezett eredményét 2016. márciusában, a tavaszi szünetben egy témahét keretében a szakkör tagjai egy vizuálisan is megtervezett kiadvánnyá szerkesztették, és rizográf segítségével legyártották. A kiadvány címe Tanközlöny lett.

 

A Tanközlönyben a diákcsoport több nézőpontból is feldolgozta a múlt és a jelen oktatási irányzatait, és művészi eszközökkel is reflektált  a különböző oktatási rendszerek, köztük a valós idejű magyar oktatáspolitika gyakorta diák- és jövőellenes döntéseire.

 

 

 Az eredmények 

 

A Tanközlöny nagy sikert aratott mind a résztvevők, mind az eredményét kívülről látók, olvasók körében. A diákok nagyon pozitív visszajelzéseket adtak a programról. Beszámolóik szerint sokkal többet tanultak önmagukról, együttműködésről, önállóságról, önálló kutatásról, egy számukra izgalmas témáról, egy szerkesztőség működéséről, mint az iskolában. Jól érezték magukat, kreatívak tudtak lenni és mindent beleadtak a munkába, mert magukénak érezték. Külső szemlélők számára is feltűnt a diákok fejlődése és magabiztossága, amelyet a kiadvány bemutatóján mutattak.

 

A Tanközlönyt egy művészeti performance keretében sajtónyilvánosan is bemutatta a diákcsoport, majd ezt követően a budapesti Eötvös József Gimnáziumban, a Bánki tó Fesztivál Civil Sátrában, valamint a szegedi Nyári Szakkollégiumi Találkozón is prezentálták a csoport tagjai.

 

Az egész éves munkáról és a kiadványról az Index.hu és az ÁtlátszóOktatás.hu valamint az eduline.hu is beszámolt.

 

A projektet a Tranzit.hu „Művészek az iskolában” kezdeményezése támogatta.

 

 Mappingtól a PlayUtópiáig 

 

A szakköri munka folytatásaként a csoport figyelme önmaga szűkebb szocio-kulturális környezete felé fordult. Helytörténeti alapokról indulva a diákok először kutatásokat végeztek a városrész társadalmi összetételéről, majd a Karinthy Frigyes Gimnázium helyét, a városrész életében betöltött szerepét vizsgálták meg.

A második félévben az alulnézeti vizsgálatot felváltotta felülnézeti kutatás: sorra vették az utópisztikus társadalmi  elképzeléseket, elvégezték azok irodalmi, történeti elemzését, kutatását. A leszűrt tapasztalatok alapján egy játékot készítettek, amely modellálja az egyes társadalmakat érő nagy kihívásokat és az azokra adható lehetséges válaszokat.

A játékot a csoport az Off Biennále Művészeti Projekt keretében több iskolával együttműködve valósította meg.

 

Major Virág, Szarvas Zsolt