Az Egy hajóban evezünk közösségi vitaklub programunk tagjaival immár hagyomány, hogy évente egyszer több napot együtt töltünk a nyári vitatáborunkban. A tábor egy olyan közösségi esemény, amikor a különböző vitaklubokból érkező tagok megismerhetik egymást, találkozhatnak régi ismerősökkel és egyenrangú partnerként vitáznak, játszanak egymással négy-öt napon keresztül. A hosszabb idő más típusú kapcsolódásokat is lehetővé tesz, mint az évközbeni vitaklubok vagy akár a vitanap. Ilyenkor van tér és idő ad a szakmai-módszertani mélyülésre, de közös szabadidős tevékenységekre, sportolásra, kirándulásra, beszélgetésekre is. Idén a vitaklubokból összesen tíz helyszínről érkeztek résztvevők, egy-egy napra pedig három szakértő és két önkéntes is csatlakozott hozzánk, így közel 60-an vettünk részt a különböző programokban.
A közösségi vita célja, hogy az adott közösséget érintő, a résztvevők számára fontos témát járunk körül és vizsgálunk meg minél több oldalról, természetesen vitás eszközökkel. Ez a vita gyakorlati alkalmazása, amiben az idei táborban egy 11-17 évesekből álló csapat és a vitaklub vezetőik három napon át gyűjthettek tapasztalatokat. Egy kreatív problémamegoldási folyamaton mentünk végig velük, amihez a kiinduló problémát mi hoztuk: “Mindannyiunk osztályában van olyan, aki a közösség szélére szorul.” A vitaklub hálózatunk célja, a résztvevők különböző tapasztalatai és a korosztályi különbségek miatt is olyan témát igyekeztünk választani, amihez mindenki tud kapcsolódni, aminek fókuszában a közösség áll, ami fontos és aminek valóban van tétje minden résztvevőnk életében.
Mielőtt belevágtunk volna a problémamegoldás lépéseibe, több ráhangoló gyakorlatot is szerveztünk a résztvevők számára, amelyek során az iskolai közösségeket és témákat kezdtük el körbejárni. A „Véleményvonal” gyakorlatnál például az alábbi állítások mentén kellett a résztvevőknek egy képzeletbeli skálán elhelyezkedniük, majd röviden meg is beszéltük, ki miért választotta az adott helyet:
Hasonló jellegű volt a „Két sarkos vita” gyakorlat is, ahol olyan kérdéseket vitattunk meg, mint például: „Hol van több barátod? (iskolában vagy iskolán kívül)” és „Kinek a feladata, hogy jó legyen az osztályközösség? (tanár vagy diák)”.
Ezután a három napban három kis csapattal az innovatív problémamegoldás hat állomását jártuk végig, a Kis könyv nagy ötletekhez szakmai kiadványunk alapján.
A célunk az volt, hogy a problémát minél pontosabban meghatározzuk. Ehhez a VoxPop vitajátékunkat hívtuk segítségül, ahol három különböző résztémát vitattak meg a résztvevők. Ezt követően közösen értelmeztük az általunk hozott problémát, és rengeteg javaslat érkezett, ami megerősítette, hogy fontos témát találtunk. Pontosítottunk is: „Legtöbbünk osztályában van olyan, aki a közösség szélére szorul.”
Mivel széles korosztállyal dolgoztunk, különböző korosztályoknak megfelelő szakirodalmakat gyűjtöttünk össze, beleértve videókat, cikkeket és meséket is. A csapat másik fele pedig páros interjúkat készített.
Ehhez a részhez külső szakértőt, Illyés Kingát az ICG-től (Integrated Consulting Group), vontuk be. Az ő workshopján keresztül szélesebb spektrumon jártuk körbe a közösség szélére szorulás témáját, majd arról ötleteltünk, hogyan tud a közösség és az egyén változtatni ezen.
A tervezési szakaszban a Kis könyv nagy ötletekhez 34. oldalán található sablon alapján dolgoztunk ki konkrét terveket, korosztályok szerint három csapatra bontva. Olyan megoldásokat dolgoztak ki a résztvevők, aminek kapcsán nemcsak az ötletet, de annak szereplőit, konkrét lépéseit, a nagyobbak pedig az erőforrásokat, támogatókat és akadályokat is végiggondolták. A javaslatok így valódi segítséget jelenthetnek a saját osztályközösségükben, iskolájukban is, a közösség szélére szorulás témakörében. A megoldási ötletek közt szerepelt ötletládához kapcsolódó rendszeres foglalkozássorozat az osztályban, csapatépítő folyamat az osztályfőnök bevonásával illetve, hogy hogyan lenne érdemes bevonni minél szélesebb körből a diákokat az osztály programok kitalálásába és megvalósításába.
A kidolgozott ötleteket először egymásnak, majd a nap folyamán a többi táborozónak is bemutatták. A bemutatót úgy szerveztük, hogy a többi táborozót három csoportra osztottuk, és forgószínpad jelleggel látogathatták meg a csapatokat, akik 8 percben mutatták be ötleteiket. A visszajelzés fontossága miatt a nézőket arra kértük, hogy írjanak le egy-egy pozitív visszajelzést az adott ötlet értékéről, valamint javaslatokat annak továbbfejlesztésére. Ezeket a végén nagy körben meg is beszéltük minden csapatra vonatkozóan.
Támogasd a munkánkat, és tegyünk együtt a fiatalok demokratikus készségfejlesztéséért!
Legyél rendszeres támogatónk, vagy támogass minket egyszeri hozzájárulásoddal!
Amennyiben első kézből szeretnél értesülni a DIA programjairól és képzéseiről, megismernéd módszertani anyagainkat, akkor itt tudsz feliratkozni a hírlevelünkre.
DEMOKRATIKUS IFJÚSÁGÉRT ALAPÍTVÁNY
| Iroda: 1053 Budapest, Károlyi utca 11. II. emelet 1. | Székhely: 1068 Budapest, Király utca 80. fsz./11. | hellodia@i-dia.org |
