Keresés
Close this search box.

Hol vannak a szólásszabadság határai? – Vox Pop mentőöv

Nyomtatható mentőövcsomag a cikk végén.

 

Mit jelent a szólásszabadság? Valóban teljesen korlátlan emberi jogról van szó? Ha nem, akkor meddig terjednek határai? Bölcs ötlet-e, ha ezen határok meghúzásának joga egy autoritás kezében van? Milyen veszélyekkel jár ez? És mit jelentenek a szélsőséges eszmék? Ki definiálja, mi minősül szélsőségesnek?

 

Ebben a Vox Pop tételmondatban az egyik alapvető emberi joggal, a szólásszabadsággal foglalkozunk és azt járjuk körbe, léteznek-e határai a jog érvényesülésének. A vitajáték segítségével ezt a témát lehet szabadon, de mégis praktikus keretek között átbeszélni.

 

De mi az a Vox Pop?

A Vox Pop egy olyan játék és eszköz, aminek segítségével a formális vitázásban kevéssé jártas társaság is képes egy témát alaposan és élvezetesen megvitatni úgy, hogy mindenki azonos módon vesz részt a beszélgetésben. Egy fejlesztő eszköz, ami segít új tudást szerezni és nem utolsó sorban: közelebb kerülni egymáshoz. A játék során a résztvevők a tételmondat mellett vagy ellen fogalmaznak meg érveket. Ám néha a legjobbakkal is megesik, hogy kifogynak az érvekből vagy egyszerűen egy kis inspirációra, információra van szükségük. Ilyenkor tudnak a játékosok egy menet során egyszer akcióként mentőöv kártyát húzni.

 

A mentőöv ki tud húzni a szorult helyzetből és segítséget nyújt abban, hogy hiteles és releváns tényeket ismerjünk meg a tételmondatról. Egy tételmondathoz tartozik 6-8 kártyára nyomtatott mentőöv. Minden mentőövön egy információ, statisztika, törvény, idézet szerepel.

 

Korábbi cikkünkben részletesen írtunk arról, hogy milyen egy jó mentőöv és hogyan álljunk neki a saját kártyák készítésének.

 

 

A tételmondat egészen pontosan így hangzik:

 

A szólásszabadsághoz való jogba a szélsőséges eszmék kifejezésének joga is beletartozik.

 

A szólásszabadság az egyik olyan alapjog, amit számos nemzetközi egyezmény (amik közül a legprominensebb az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata) rögzít, emellett minden demokratikus ország alkotmánya is garantálja érvényesülését az állampolgárok számára. Olyan első generációs emberi jogról van szó, ami a véleménynyilvánítás szabadságának része; érvényesülése elismeri és egyben garantálja minden ember véleményéhez és a véleménye kifejezéséhez való jogát.

 

Ez a jog azonban nem feltétlenül korlátlan; a legtöbb demokratikus országban keretek közé van szorítva. A szólásszabadság korlátlan érvényesülése ugyanis teret adhat olyan szélsőséges megnyilvánulásoknak is, amik egyes társadalmi csoportokat vesznek célba és az ellenük irányuló támadásoknak szolgálhatnak táptalajul. Ennek kiküszöbölése érdekében a legtöbb demokratikus országban a jogalkotó valamilyen módon – általában a gyűlöletbeszéd kriminalizálásnak formájában – korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát. Vannak azonban olyan demokratikus országok is (mint például az USA), ahol a gyűlölködő megnyilvánulások sem minősülnek bűncselekménynek, mert a szólásszabadság teljességét mindennél fontosabb demokratikus értéknek tekintik.

 

 

Fontos szempont a témában az is, hogy ki és milyen módon határozhatja meg, mi minősül szélsőséges eszmének – a szólásszabadság korlátozása, a cenzúra ugyanis hatalmi érdekeket kiszolgálva kifejezetten káros lehet a demokráciára nézve, csökkentheti az átláthatóságot és szélsőséges esetben hozzájárulhat az állam bűneinek eltitkolásához is.

 

A mentőövcsomagunkban kitérünk a fenti dilemmákra is, emellett összegyűjtöttünk izgalmas adatokat, jogeseteket a témához kapcsolódóan a világ minden tájáról. Idézünk továbbá híres filozófusokat és politikai gondolkodókat, valamint az aktuális magyar jogi szabályzást is.

 

Fontos, hogy a fiatalokkal is vitázzunk ilyen alapvető demokratikus értékekről, hogy minél több oldalról megismerjék a témával kapcsolatos érveket és hiteles információkat.

 

Jó vitázást kívánunk!

 

A szólásszabadsághoz való jogba a szélsőséges eszmék kifejezésének joga is beletartozik NYOMTATHATÓ MENTŐÖVCSOMAG LETÖLTÉS