Keresés
Close this search box.

Hogyan beszéljünk tanárként az osztállyal az oktatás jelenlegi helyzetéről? 2.

Előző posztunkban arra tettünk kísérletet, hogy körüljárjuk, milyen tételmondatok használhatók oktatás témakörben a diákok vitakészség-fejlesztéséséhez (1-2. pont). Nézzük most, hogyan érdemes mélyíteni az oktatás jelenlegi helyzetéről való párbeszédet, hogyan érdemes őket bevezetni az érveléstechnika alapjaiba egy konkrét téma mentén (3-7. pont). 

Korenyák Szofi írása

3. Gondolattérkép

A téma megalapozására azt javasoljuk, hogy készíts az osztályban egy gondolattérképet. A gondolattérképről a Gondolkodjunk 3D-ben kiadványunk 51. oldalán találsz bővebb leírást. 

Ez a gondolattérkép azokat a témákat fűzi a központi tételmondathoz, amelyek kapcsolódhatnak a vitához. A leírás során ezeket lehet szavanként jelölni, csak mindenki számára világosnak kell lennie, hogy mit ért az osztály egésze a szó alatt. 

A DIA gyakornokaival a fenti példaként használt tételmondathoz az alábbi gondolattérképet készítettük. Látható, hogy ugyan nem egy szó, hanem egy tételmondat került középre, így is jól használható ez a módszer. Ha úgy ítéled meg, hogy nehéz a tételmondat, aláhúzhatod a kulcsszavait: sztrájkoló tanár, érdeksérelem, diák, állam.

A gondolattérképet Mindmeisterrel készítettük – www.mindmeister.com

Tehát itt is jól látszik mennyiféle színe lehet egy vitának, hányféle témához, aspektushoz kapcsolódhat. A gondolattérképet elsősorban azzal a céllal készítjük, hogy a diákoknak legyen kiindulópontja a vitához. Mielőtt az érvelést elkezdenénk, hogy ténylegesen legyen mire támaszkodni, érdemes forrást gyűjteni. Ha erre nincs idő osztálytermi keretek között, akkor ugorj az 5-ös pontra. 

 

4. Mentőövek

A mentőövek olyan tények, adatok, melyeket a vita során felhasználhatunk. Amikor egy-egy témához mentőövet készítünk igyekszünk, hogy körülbelül azonos legyen azoknak a tényeknek az aránya, amelyek a pro és kontra oldalt képviselhetik. Egy igazán izgalmas és jó mentőöv mindkét oldalon felhasználható. 

A forrásgyűjtés egy vita előkészületeként nagyon fontos. Lehetséges e nélkül is vitázni, azonban sokkal több tanulási lehetőséget rejt, ha megfelelő, hiteles forrásokból keresnek a diákok információkat. Ezáltal a vita is sokkal színvonalasabb és megalapozottabb lehet, főként olyan témákban amelyek első hallásra nehézséget jelentenek számukra. 

Mi az alábbi forrásokkal mentünk tovább, ezek a mentőövek tehát inspirációul szolgálhatnak a vitában: 

 

“Világszerte több mint 370 millió gyermek maradt ki az iskolai étkeztetésből a covid okozta iskolabezárások idején, elveszítve ezzel azt, ami sok gyermek számára az egyetlen megbízható napi élelemforrást jelentette.” (UNICEF, 2022.)

“A Központi Statisztikai Hivatal (2022) adatai szerint az általános iskolai tanárok mindössze 6%-a volt 30 éven aluli a 2021/2022. tanévben.” (KSH, 2022.)

“Egy, Egyesült Államokbeli kutatás eredményei alapján a krónikusan rosszul teljesítő, problémás iskolák bezárását követően, csökkent az adott szomszédság bűnözési rátája, s az erőszakos bűncselekmények száma.” Steinberg, M. P., Ukert, B., & MacDonald, J. M. (2019). Schools as places of crime? Evidence from closing chronically underperforming schools. Regional Science and Urban Economics, 77 (125-140.).

“A 2004-es Pittsburghi tanártüntetések hatására a tanárokat az állam legmagasabb fizetési kategóriájába sorolták át.” (Pedagógiai Szemle)

“Azok az argentin diákok, akiket átlagos mértékben (88 tanítási napon keresztül) érintett általános iskolai tanáraik sztrájkja, 30 éves korukban 2,99%-kal kevesebbet kerestek a vizsgált minta átlagához képest (Jaume és Willén, 2019.).”

“Egy több hónapos belgiumi tanársztrájk következtében az érintett diákok később ritkábban fejezték be a magasabb iskolai végzettséget adó képzéseket, és körükben megnövekedett az évismétlés gyakorisága is.” (Belot és Webbink, 2010).

„A rendelkezésre álló adatok szerint az oktatási méltányosság tekintetében Magyarország kifejezetten rosszul teljesít […].”

“A megfelelően elköltött oktatási kiadásokra egyértelműen megtérülő befektetésként tekinthetünk.”  (Fejes és mtsai., 2020, 68-70. o.)

5. Érvképlet

Mielőtt még elmélyülnénk az érvelésben, fontos megjegyeznünk, hogy attól, hogy egy adott érvvel nem értünk egyet, attól az az érv még lehet helyes, ha megfelelően, hiteles forrással van alátámasztva és az érvképlet szerint épül fel.

Mutassuk be a diákoknak az érvképletet!

 

ÉRV = ÁLLÍTÁS + ALÁTÁMASZTÁS + MAGYARÁZAT

 

  • Állítás: az a kijelentés, amit az érvelő el akar fogadtatni a hallgatóságával, közönségével. 
  • Alátámasztás: további információk, melyekkel az érvelő a közönséget próbálja megnyerni állítása támogatására. 
  • Magyarázat: az a logikai kapcsolat, amely az alátámasztást az állításhoz köti.

 

A részek leírhatók kérdésekként is:

  • Állítás: Mi az, amit állítok?
  • Alátámasztás: Mi támasztja alá az állításomat?
  • Magyarázat: Hogyan magyarázza az alátámasztásom az állításomat?

 

Ha az alábbi mondatokat megfelelően behelyettesítjük, akkor egy érvet kell kapnunk.

  • Azt állítom, hogy … (állítás)…,
  • azért, mert … (alátámasztás) …,
  • tehát … (magyarázat).

 

Itt meg is nézhetitek a DIA érv-képletet bemutató videóját. 

 

6. Mentőöv használat érvképlettel

Vegyük példának a mentőövek közül az alábbi példát:

“Egy több hónapos belgiumi tanársztrájk következtében az érintett diákok később ritkábban fejezték be a magasabb iskolai végzettséget adó képzéseket, és körükben megnövekedett az évismétlés gyakorisága is.”

Nézzük most a tételmondatunkat: A sztrájkoló tanárok több érdeksérelmet okoznak a diákoknak, mint az államnak. (Ezt a mondatot tegyük láthatóvá a diákok számára, írjuk ki az osztályban csomagolópapírra, vagy a táblára!)

 

Hogyan tudjuk a mentőövet pro és kontra felhasználni és a tételmondathoz kapcsolni?

Példa a pro oldalra:

Azt állítom, hogy a sztrájkoló tanárok többsége nagyobb érdeksérelmet okoz a diákoknak, mint az államnak, (állítás) mert a tanársztrájk miatt a diákok később tudják befejezni a tanulmányaikat (alátámasztás). Elképzelhető, hogy emiatt nem kerülnek be az általuk választott egyetemre. Így a diákok érdeksérelmet szenvednek a tanáraik által. (magyarázat). 

 

Példa a kontra oldal: 

Azt állítom, hogy a sztrájkoló tanárok többsége nagyobb érdeksérelmet okoz az államnak, mint a diákoknak (állítás), mivel azok a diákok, akik később fejezik be tanulmányaikat, tovább maradnak az oktatási rendszerben (alátámasztás), így  tovább részesülnek családi pótlékban, ami az államnak további költségekkel jár (magyarázat). 

Majd gyakoroltassuk akár az önálló érvek alkotását, akár a mentőövek érvvé alakítást. 

7. Összegzés

Összefoglalásul tehát a következő lépéseket javasoljuk:

  1. mérd fel, hogy te hogy vagy a témával, mi az, ami komfortos neked, s melyek azok a tételmondatok, amikkel kapcsolatban úgy érzed elfogult lennél, és kevésbé tudnád a diákok válaszaira megfelelő reakciót biztosítani.
  2. mérd fel, hogy a téma valóban érdekli-e az osztályt, belőlük fakad-e? Akkor vidd a témát, ha úgy érzed, hasznos tudásuk származik a diákoknak belőle.
  3. hangolódjatok a vitára alapvetőbb oktatással kapcsolatos tételmondatokkal. 
  4. válaszd ki a konkrétabb, jelen helyzetben aktuális tételmondatot.
  5. készíts a diákokkal gondolattérképet.
  6. döntsd el, mi lenne hasznosabb tudás a diákok számára: forrásokból tájékozódás, vagy vita. Ha mindkettőre van idő, egymás után mindkettőt bevetheted.
  7. érvképlet bemutatása.
  8. érvek formálása és/vagy mentőövekből érvek formálása.
  9. s végül ne felejtsük el lezárni az alkalmat. Egy reflexió keretében mérjük fel a diákok hangulatát, illetve hogy az óra mennyire volt hasznos számukra? 

 

Ha van bármilyen más ötletetek akár tételmondatra, akár lehetséges feldolgozási módra, szívesen vesszük. Illetve ha van olyan videó, amit érdemesnek tartanátok levetíteni ráhangolásként, küldjétek el nekünk a hellodia@i-dia.org– ra. 

Ha szeretnél pedagógusként elmélyülni a vitakészségfejlesztésben, nézd meg online képzésünket, vagy keress bennünket. 

A tételmondatok megalkotását és a mentőövek kidolgozását köszönjük gyakornokainknak Nagy Radó Péternek és Szalai Dávidnak.