Rábukkantuk a levélirodalom egyik legszebb darabjára, amelyet nem tudunk nem megosztani veletek. E. B. White, amerikai író több mint mint 30 éve keltezett sorai ma is fontos üzenetet hordoznak.

A világtörténelemben mindig voltak olyan időszakok, amikor szomorú események határozták meg a jelent, és sokan aggódva néztek a jövő elé. 1973-ban az USA-ban élő író, G. B. White (ő egyébként a Stuart Little szerzője is) levelet kapott egy olvasójától, amelyben a levélíró arról kérdezte, hogyan látja White a jövőt. Az író rövid és tömören megfogalmazott válasza az angolszász levélirodalom egyik legszebb darabja, melynek üzenete ma sem veszített az értékéből.

Észak-Brooklin, Maine

1973. március 30.

Kedves Nadeau úr:

Mindaddig, amíg van egyetlen becsületes férfi, és amíg van egyetlen jószívű asszony, akik megfertőzhetnek másokat, a helyzet nem vigasztalan. Nehéz időkben a remény az egyetlen, ami megmarad számunkra. Ezentúl is felkelek majd vasárnap reggel, hogy felhúzzam az órát, s ezzel hozzájáruljak a rendhez és kitartáshoz.

A tengerészeknek van egy kifejezése az időjárásról: azt mondják, az időjárás nagy hencegő. Azt hiszem, ugyanez igaz a mi társadalmunkra is – a dolgok sötétnek tűnhetnek, de egyszer csak felszakadozik a felhőzet és minden megváltozik, néha meglehetősen hirtelen. Teljesen nyilvánvaló, hogy az emberi faj őrült módon összezavarta az életet ezen a bolygón. De mint emberek, talán menedéket nyújtunk a jóság magjainak, amelyek hosszú ideig várnak azokra a körülményekre, amelyek között kifejlődhetnek. A kíváncsiság, könyörtelenség, találékonyság és leleményesség nagy bajba sodorta az emberiséget. Csak remélhetjük, hogy ugyanezen tulajdonságok révén ki is juthat belőle. Kapaszkodjon a kalapjába.

Kapaszkodjon a reménybe. És húzza fel az órát, mert holnap új nap kezdődik.

Üdvözlettel:E. B. White

fordította: Takács Viktória

eredeti szöveg

Rábukkantuk a levélirodalom egyik legszebb darabjára, amelyet nem tudunk nem megosztani veletek. E. B. White, amerikai író több mint mint 30 éve keltezett sorai ma is fontos üzenetet hordoznak.

A világtörténelemben mindig voltak olyan időszakok, amikor szomorú események határozták meg a jelent, és sokan aggódva néztek a jövő elé. 1973-ban az USA-ban élő író, G. B. White (ő egyébként a Stuart Little szerzője is) levelet kapott egy olvasójától, amelyben a levélíró arról kérdezte, hogyan látja White a jövőt. Az író rövid és tömören megfogalmazott válasza az angolszász levélirodalom egyik legszebb darabja, melynek üzenete ma sem veszített az értékéből.

Észak-Brooklin, Maine

1973. március 30.

Kedves Nadeau úr:

Mindaddig, amíg van egyetlen becsületes férfi, és amíg van egyetlen jószívű asszony, akik megfertőzhetnek másokat, a helyzet nem vigasztalan. Nehéz időkben a remény az egyetlen, ami megmarad számunkra. Ezentúl is felkelek majd vasárnap reggel, hogy felhúzzam az órát, s ezzel hozzájáruljak a rendhez és kitartáshoz.

A tengerészeknek van egy kifejezése az időjárásról: azt mondják, az időjárás nagy hencegő. Azt hiszem, ugyanez igaz a mi társadalmunkra is – a dolgok sötétnek tűnhetnek, de egyszer csak felszakadozik a felhőzet és minden megváltozik, néha meglehetősen hirtelen. Teljesen nyilvánvaló, hogy az emberi faj őrült módon összezavarta az életet ezen a bolygón. De mint emberek, talán menedéket nyújtunk a jóság magjainak, amelyek hosszú ideig várnak azokra a körülményekre, amelyek között kifejlődhetnek. A kíváncsiság, könyörtelenség, találékonyság és leleményesség nagy bajba sodorta az emberiséget. Csak remélhetjük, hogy ugyanezen tulajdonságok révén ki is juthat belőle. Kapaszkodjon a kalapjába.

Kapaszkodjon a reménybe. És húzza fel az órát, mert holnap új nap kezdődik.

Üdvözlettel:E. B. White

fordította: Takács Viktória

eredeti szöveg