Egyetem a tudomány falain túl
#Olvasmány 2017.12.06

Az utóbbi időben egyre több egyetemi oktatóban és vezetőben fogalmazódik meg az a gondolat, hogy ki kell mozdulni az „elefántcsonttoronyból”.

És lehetőséget kell biztosítani a diákok számára, hogy kipróbálhassák magukat olyan területeken is, amelyek nem feltétlenül kapcsolódnak közvetlenül az egyetemi tárgyaikhoz vagy ha kapcsolódnak is, egy teljesen új tanulási helyzetet teremtenek, és közben hozzájárulnak bizonyos társadalmi problémák enyhítéséhez.

 

 

Ezzel egyidőben egyre több diákban is érlelődik egy olyan vágy, hogy ne csak az előadótermekben és a könyvtárban készüljön fel a jövendő hivatására, hanem élesben is minél előbb kipróbálhassa magát. És fontos szempont az, hogy a hallgató már meglévő tudásával, készségeivel valamilyen módon hozzájárulhasson bizonyos társadalmi problémák feltérképezéséhez, esetleges megoldásához. Ez erősítheti a tanulási motivációt, és segíthet abban is, hogy a diákok valóban azt tanulják, ami iránt igazán elkötelezettek. 

 

Angolszász országokban ezt a gyakorlatot service learning-nek hívják…

 

…ami annyit tesz, hogy a diák tapasztalati tanulás útján tesz szert új tudásra és készségekre, miközben a helyi közösség igényeit szolgálja. Ezt az új tudást és az újonnan szerzett készségeket a hallgató beépíti egyetemi tanulmányaiba, személyes fejlődésének tudatos elemeként. A service learning természetesen az egyetemi tanulmányoknak csak egy részét képezi, de elismert, fontos részét, amit az egyetem megfelelő módon támogat és elismer.

 

Amikor ma valaki egyetemre jár,  fogalma sincs arról, hogy diplomával a zsebében hogyan és hol fogja hasznosítani a tanulmányai alatt megszerzett tudást. Lehet, hogy filozófusi végzettséggel egy nagy bank kockázati elemzője lesz vagy nyelvész végzettséggel egy civil szervezet vezetőjeként fog dolgozni, orvosként pedig hajléktalanokat, mélyszegénységben élőket vagy súlyosan traumatizált menekülteket is fog gyógyítani. A diplomához vezető úton megszerzett ismeretek és készségek „felhasználásáról” keveset tudunk előre egy olyan világban, ahol hihetetlen gyorsasággal változik minden: éghajlat, politikai berendezkedés, gazdasági helyzet, szakmák, elvárások…

 

Mire is kellene tehát, hogy felkészítsen az egyetem? Tudósokat képezzen? Szakembereket vagy jó állampolgárokat? Vagy esetleg ezek bármilyen kombinációját?

 

Valójában ez ma már egyáltalán nem kérdés. Az elmúlt években Magyarországon is megfogalmaztak felsőoktatási szakemberek olyan alapelveket, amelyek abból indulnak ki, hogy az egyetem dolga, hogy olyan szakembereket képezzen, akik a szakmájuk magas szintű elsajátítása mellett fontos értékek mellett is elkötelezettek, tisztában vannak társadalmi felelősségükkel vagyis azzal, hogy mindannyiunk közös feladata enyhíteni az égető szociális problémákon. És ezen értékek egyik alapja az a gondolat, hogy a demokrácia az eddig feltalált leginkább működőképes társadalmi berendezkedés, amely szavatolja  a polgárok szabadságát, jogaik tiszteletben tartását, és a békés társadalmi együttélést.

 

Egy másik fontos szempont az, hogy az egyetemeken hatalmas tudás halmozódik fel, amelyek hasznosak lehetnek a társadalmi, gazdasági és politikai problémák enyhítésében és a lehetséges megoldások kidolgozásában. Ezért az egyetemeknek kiemelkedő felelőssége van egyrészt a kutatói kapacitás, másrészt a képzett szakemberek révén. Eközben az egyetemeknek lehetősége van arra, hogy közvetlenül hallgatóik jelenlétén keresztül is hozzájáruljanak a lokális és globális kihívások kezeléséhez akár már a képzés korai szakaszában is.

 

Ha tehát az egyetemre nem csupán a tudomány fellegváraként tekintünk, hanem elfogadjuk, hogy a demokrácia értékeit is képviselnie, sőt erősítenie kell, akkor elvárható, hogy ehhez az intézmény az oktatók és hallgatók számára biztosítsa a szükséges kereteket.

 

Mik ezek a feltételek?

  • a közös értékek deklarálása, és tiszteletben tartása ill. tartatása (ezek között fontos megemlíteni az ún. ENSZ Fenntartható Fejlődési Célokat)
  • olyan tanulási közeg biztosítása, amelyben érvényesülnek a demokratikus értékek
  • lehetőség arra, hogy a diákok tapasztalati tanulás útján is elsajátíthassák a szakmájuk gyakorlásához szükséges tudásokat és készségeket, és ezeket adott esetben a helyi közösség szolgálatába állítsák
  • szakmai mentorálás biztosítása a tapasztalati tanulás folyamatához
  • közösségi terek és idő biztosítása a diákok által kezdeményezett projektek megvalósításához
  • az oktatók ezen tevékenységekben való részvételének elismerése
  • idő és tér biztosítása az oktatók számára, hogy újragondolhassák tanítási módszereiket a service learning szempontjából
  • megfelelő kapcsolatok kiépítése megbízható civil partnerekkel

 

Eddig az esetek többségében angolszász példákat tudtunk mutatni arra, hogyan valósul meg mindez a világban. De a jó hír az, hogy ma már nem kell ilyen messzire mennünk. Magyarországon is egyre több egyetemen fogalmazódik meg ez az igény, és ezekben az intézményekben több kezdeményezés tanszék-vezetői, dékáni vagy rektori támogatást is élvez. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány inspiráló példa:

 

Science Shop a Budapesti Corvinus Egyetemen

 

A Science Shop célja, hogy civil szervezetek kérdéseit, problémáit közvetlenül bekapcsolja a az egyetem oktatási-kutatási tevékenységébe, mely során a résztvevő hallgatók és szervezetek egymás szempontjait, ismereteit megosztva fejlődnek. Az együttműködésben civil és egyetemi tapasztalatok egyenlő súllyal vannak jelen és kerülnek elismerésre a közös folyamatban, melyet a közös tanulás motivál.

 

Társadalmi Felelősségvállalás kurzus az ELTE Állam és Jogtudományi Karán

 

Ez a két kredites kurzus 2017. februárjában indul azzal a céllal, hogy lehetőséget biztosítson a diákok számára civil szervezetekkel történő valós együttműködésre, valamint az ott szerzett tapasztalatok becsatornázására a saját tanulási folyamatba. A feltételezés az, hogy az ilyen tapasztalati tanulási lehetőségek megfelelő mentorálással kiegészítve segítik a diákok fejlődését, bizonyos társadalmi problémákkal, és a saját képességeikkel és korlátaikkal való szembenézést.

 

 

Társadalmi Felelősségvállalás Program a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetében

 

A program néhány éve egy lelkes oktató kezdeményezésére indult, aki azzal szembesült, hogy diákjai erőteljesen elzárkóznak a szegénységgel, kirekesztéssel kapcsolatos témák elől. Erre ő néhány munkatársával érzékenyítő kurzusokat szervezett, amelyek látogatottsága eleinte lehangolóan gyenge volt.

Később service learning megközelítéssel próbálkozott: lehetőséget biztosított diákjai (és nemcsak a saját intézetükből, hanem az egész egyetemi közösségből érkező hallgatók) számára, hogy önkéntes tevékenységet végezzenek a Miskolci Gyermekvárosban, és tapasztalataikat beépíthessék az egyetemi kurzus elvégzésekor.

 

Helyi környezeti és társadalmi problémák, civil megoldások című kurzus a Szegedi Egyetemen

 

A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán 2016/17-es tanév tavaszi szemeszterében 6 oktató kezdte el a hallgatók és civil szervezetek összekapcsolását a service learning módszertana alapján. A kurzus során az oktatói csapat segíti a felek egymásra találását a bemutatkozó alkalmak megszervezésével, biztosítja a hallgatók számára a folyamatos visszacsatolást és mentorálást a rendszeres reflexiós találkozóknak köszönhetően, valamint módszertani támogatást nyújt a hallgatóknak tapasztalataik feldolgozásában. A diákok részt vesznek egy olyan közösségi szolgálati tevékenységben, amely egy helyi civil szervezet által megfogalmazott problémára reflektál. Ezek a tapasztalatok az elméleti tananyag jobb megértésében, elmélyítésében segítik a hallgatókat.

 

MOME Felhőgyár

 

A Felhőgyár egy szociális design műhely, ahol gyerekek alkotnak együtt fiatal designerekkel, divattervezőkkel, építészekkel, grafikusokkal Magyarország egyik legszegényebb térségében, Borsod megyében. A szervezők meggyőződése, hogy a Felhőgyárban minden előállítható, nemcsak tárgyak, hanem személyes jövőkép és közösségi perspektíva is. A kezdeményezést olyan fiatalok mozgatják, akik nem törődnek bele a társadalmi problémákba. A design műhelyt a MOME fenntarthatósági kutatócsoportja, a MOME EcoLab és a Bódvaszilasi Általános Iskola hozta létre, és az egyetem hallgatói működtetik a helyi gyerekekkel közösen.

 

CEU Civic Engagement Center

 

Egy éve jött létre az egyetem társadalmi elkötelezettségét gyakorlatban is megvalósító csoport, amely az egyetemen felhalmozódott tudást igyekszik civil szervezetek szolgálatába állítani.

 

***

 

Mi következik mindebből?

Noha Magyarországon még keressük a szavakat (mi lehetne a service learning megfelelője? hogyan nevezzük azt az egyetemet, amely ebben az ügyben elkötelezett?), jó példákért már nem kell a szomszédba menni. Lehet egymástól tanulni, ellesni praktikákat, jókat beszélgetni, vitatkozni, sőt, ami talán a legfontosabb, időszerű volna e tekintetben is egy szélesebb körű együttműködés döntéshozók, oktató, diákok és civil szervezetek között. Ebben a folyamatban a DIA is szívesen szerepet vállal, annak érdekében, hogy a remélhetőleg nagyon közeli jövőben már ne kelljen keresni a megfelelő szavakat, ha az egyetemek társadalmi felelősségvállalásáról, elkötelezettségéről akarunk beszélni.

 

Galambos Rita