DÖK, iskolagyűlés és diáktanács – érdekérvényesítés a középiskolákban

A DIA-ban hiszünk az átlátható vitakultúrában, a konstruktív kritikák hasznában és a széleskörű érdekek érvényesülésének fontosságában.

Ezeknek az értékeknek az átadását nem lehet elég korán kezdeni, hiszen olyan attitűdformáló erejük van, ami egy egész társadalom mindennapjait, közbeszédének minőségét és politikai kultúráját is meghatározza. Állam-polgárokként az érdekeink eredményes képviseletéhez nagyon fontos a kulturált vitázás és az érveléstechnika alapelveinek ismerete, amik népszerűsítéséért mi a DIA-ban sokat dolgozunk. Legalább ilyen fontos emellett azoknak a platformoknak a megléte, amiken keresztül lehetőség van az érdekérvényesítés mikéntjét megtanulni és gyakorolni. Az egyik első és a fiatalok szempontjából legfontosabb ilyen platform a

diákönkormányzat; az a szerv, amin keresztül a diákok maguk is beleszólhatnak az őket érintő intézményi döntésekbe.

 

A munkánk során sokat dolgozunk együtt a középiskolás korosztállyal és sok középiskolába is eljutunk, így rengeteg olyan szituációval és szereplővel találkozunk, amiken keresztül rálátást nyerhetünk a középiskolai érdekérvényesítés sokszor akadályokkal teli útvesztőjére.

 

Jelenleg Magyarországon több jogszabály is foglalkozik a diákönkormányzatokkal, a jogaikkal és a működésükkel. Ez azért fontos, mert így törvényi (valamint rendeleti) úton is rögzített joga minden tanulónak, hogy az őt érintő döntésekben az érdekeit érvényesíthesse és a véleményének hangot adjon. Ennek a jognak az érvényesülése garantált, tehát akár bírósági úton is kikényszeríthető, ami természetesen igen extrém és a legtöbb esetben indokolatlanul offenzív lépés is, de mindenképpen jól jelzi a téma súlyát. Hívják az érdekképviseleti szervet iskolagyűlésnek, diáktanácsnak vagy DÖK-nek, a lényeg ugyanaz; az adott iskola minden, tanulói jogviszonnyal rendelkező diákjának joga van részt venni benne.

 

A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a diákönkormányzatért az intézmény vezetője (az iskolaigazgató) felel és a fenntartó (ami lehet önkormányzat, egyház, alapítvány stb.) köteles biztosítani a működésének a feltételeit (tehát például az erre fordítandó forrásokat, pénzt is). Ezeket a feltételeket az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában (az SZMSZ-ben) kell rögzíteni. Egy intézményben több diákönkormányzat is működhet, ebben az esetben az intézmény egészét érintő ügyekben az a DÖK járhat el, amelyiknek a megválasztásában a legtöbb diák részt vett és amelyiken keresztül a tanulók legalább 50%-ának képviselete megvalósul.

 

 

Miért fontos a DÖK?

  1. Bármelyik diák tagja lehet és fordulhat is hozzá, ha úgy érzi, őt vagy az érdekeit sérelem érte.
  2. Sok fontos jogosultság illeti a DÖK-öt, amik mind a diákok érdekeit szolgálják; ez az a platform, amin keresztül ezeket a jogosultságokat érvényesíteni lehet.

 

Milyen jogai vannak a DÖK-nek?

 

A diákönkormányzat a jogszabályok szerint sokkal több joggal rendelkezik, mint azt elsőre gondolnánk (vagy mint amennyi sajnos a gyakorlatban általában érvényesül).

  1. A DÖK-ön keresztül a diákok véleményt nyilváníthatnak a tanárok munkájáról, az iskolai kollégium működéséről, emellett tájékoztatást kaphatnak és javaslatot tehetnek a személyüket és a tanulmányaikat érintő kérdésekről.
  2. A DÖK kérdést intézhet bármely, az iskolában tanító tanárhoz vagy az intézmény vezetőihez, amire a kérdezettek 15 napon belül kötelesek válaszolni.
  3. A DÖK véleményét ki kell kérni:
    • az iskolai SZMSZ elfogadása és módosítása előtt,
    • a házirend elfogadása és módosítása előtt,
    • az iskolai munkaterv elfogadása és módosítása elfogadása előtt,
    • a tanulók szociális juttatásainak (tehát bármilyen támogatás, szociális alapon járó ösztöndíj stb.) elosztása előtt,
    • az iskolának ifjúságpolitikai célokra biztosított pénz felhasználása kapcsán,
    • az egyes iskolaévekben választható tantárgyakról és az érettségi felkészítőkről készült tájékoztató elfogadása előtt,
    • a pályázatok, versenyek, sportesemények, sportkörök és a könyvtár működtetésének megszervezésekor,
    • ha az első órát reggel 8 óránál korábban szeretné az iskola kezdeni,
    • fegyelmi eljárásokban,
    • az iskolai büfé, ital- vagy élelmiszer-automata működési rendjének megállapításakor.
  4. A véleményét ki kell továbbá kérni a fontos fenntartói döntések (pl.: az intézmény megszüntetése, nevének megváltoztatása és – ami talán meglepő lehet – vezetőjének megbízása vagy annak visszavonása) meghozatala előtt is.
  5. Dönthet a saját tisztségviselői megválasztásáról, munkatervéről, programjairól, azok megszervezéséről.
  6. A „DÖK tanár”, azaz a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus személyére javaslatot tehet.
  7. Kezdeményezheti nevelőtestületi értekezlet összehívását.
  8. Ha ehhez kikéri a nevelőtestület véleményét, dönthet egy tanítás nélküli nap programjáról és a számára biztosított pénz felhasználásáról is, valamint saját DÖK újság, blog, weblap stb. létrehozásáról.
  9. Ingyen használhatja az iskola bármely helyiségét és berendezését a feladatai ellátáshoz, ha ezzel nem akadályozza az intézmény működését (így lehetőség van például DÖK-szoba vagy iroda kialakítására is).
  10. Közgyűlést („DÖK gyűlést”) hívhat össze, aminek napirendi pontjait 15 nappal korábban nyilvánosságra kell hozni.
  11. Csatlakozhat diákönkormányzati szövetséghez (pl. városi, megyei és országos diákönkormányzatokhoz).
  12. Saját maga által választott vezetőjét meg kell hívni (a nevelőtestületnek, az intézmény vezetőinek, a szülői szervezetnek stb.) minden olyan döntés tárgyalására, amiben a DÖK véleményét ki kell kérni.

 

 

Láthatjuk, hogy az iskolai diákönkormányzatok működésének jogi feltételei adottak és elég jól kidolgozottak. Nem szól azonban egyik jogszabály sem arról, hogy diákönkormányzatot kötelező lenne minden iskolában létrehozni, így sajnos sok olyan intézmény van, ahol nem működik DÖK. Emellett ahol működik is, ott sem mindig biztosított minden korábban felsorolt jog érvényesülése, ami sokszor nem is szándékosan vagy az iskolavezetőség rossz akaratából történik így, hanem mert vagy a néha igen nehezen értelmezhető jogszabályokat nem ismerik behatóan az egyes intézményekben, vagy az iskolai élet mindennapjaiban ez a terület elsikkad.

 

Találkoztunk persze kifejezetten rossz példákkal is; volt olyan iskola, ahol az igazgató a DÖK véleményét meg sem kérdezve vagy azt teljesen figyelmen kívül hagyva hozott a diákönkormányzat és így az egész diákság mindennapjait igencsak befolyásoló döntéseket. Arra is van bőven példa, amikor olyan DÖK-patronáló tanár kerül kinevezésre, akivel nehéz a diákoknak az együttműködés, és sajnos olyan intézmény is van,  ahol tanulmányi eredményhez vagy egyéb feltételhez kötik a DÖK-tagságot, ami természetesen teljesen szabálytalan.

 

Fontos lenne, hogy a tapasztalt jogsértések, érdeksérelmek és egyéb, a DÖK működését akadályozó tényezők ellen fellépjünk és tudjunk élni azokkal a jogainkkal, amiket a jogszabályok is elismernek és biztosítanak számunkra. Ezt megtehetik diákok és tanárok is.

Pedagógusi oldalról fontos, hogy támogassuk a diákság érdekérvényesítő törekvéseit és az esetleg felmerülő konfliktusok esetén közvetítsünk diákjaink és az intézményvezetés között. Diákként pedig fontos, hogy tisztában legyünk a jogainkkal és legyünk elég bátrak ahhoz, hogy szóvá tegyük, ha úgy érezzük, ezek sérülnek. Sokszor ezeket a jogsérelmeket csak a kommunikáció hiánya idézi elő és sokat tudunk segíteni azzal, ha kifejezzük tanáraink, iskolaigazgatóink felé a véleményünket.

Természetesen jogi lehetőségeink is vannak, ha esetleg eddig fajulna a helyzet; a DÖK-kel kapcsolatos, sérelmezett iskolai döntések ellen panaszt tehetünk az intézmény fenntartójánál, aminek döntését közigazgatási bíróság köteles felülvizsgálni, ha azt nem fogadjuk el. A bíróság ítélete pedig jogilag is kötelező erejű már, így adott esetben rászoríthatja az iskolát is a DÖK és így a diákság jogainak figyelembe vételére.

 

Tillinger Zsófia

 

 

2019-10-24T14:53:55+00:00