Bevezetés a kérdezéstechnikába 2.

Előző bejegyzésünkben betekintést adtunk arról, miért hasznos, ha jól kérdezünk, milyenek a nyitott és milyenek a zárt kérdések, valamint mi az elég jó kérdések öt jellemzője. Most pedig ígéretünkhöz híven megmutatunk néhány olyan gyakorlatot, amivel a diákok kérdezéstechnikája élvezetes módon fejleszthető.

 

 

Bevezetés

  • Instrukció: Szerintetek miért fontos a kérdezéssel, a kérdések minőségével foglalkoznunk? (Lehetséges válaszokat az előző cikkünkben találsz.)
  • Plenáris – egyéni gyakorlat
  • Cél: ráhangolódás, témára fókuszálás, célok tisztázása
  • Eszköz: nem szükséges, de a válaszok felírhatóak táblára, csomagolópapírra
  • Idő: 5 perc

 

Milyen kérdés lennél?

  • Instrukció: Oszd meg, hogy mi az a kérdés, ami most foglalkoztat? Vagy, ha ezt nehéz megfogalmaznod, akkor mi az a kérdés, amit gyakran felteszel magadnak vagy másoknak? A válaszodat indokold is: Hogyan mesél ez a kérdés rólad?
  • Plenáris – egyéni gyakorlat
  • Tipp: Kisebb csoportban végezzük ezt a gyakorlatot, ahol meghallgatják egymást és nem válik unalmassá a kérdések megosztása.
  • Cél: ráhangolódás, kérdezés gyakorlása, kreativitás fejlesztése, ön- és társismeret
  • Eszköz: nem szükséges
  • Idő: létszámtól függően 5-15 perc

 

Rádiós interjú

  • Instrukció: Szükség van egy rádiós riporterre és egy interjúalanyra, tehát kérünk két önként jelentkezőt. Az interjúalany húz egy szituációs kártyát, és megnézi. És ezt a kártyát a rádiós is látja.
    • Ahhoz, hogy az interjúalany belehelyezkedhessen az kihúzott szerepbe, a csoportvezető kérdésekkel segíti (milyen ez a karakter a gondolataidban? hány éves / hányadik osztályba jár? milyen érzései lehetnek? hogyan van ő most? milyen gondolatok foglalkoztatják? … stb.). A válaszokat az interjúalanynak nem szükséges hangosan megválaszolnia, az elképzelés és a kérdések megválaszolása a karakter árnyalását segíti, és hatásos, ha a csoportvezető az egyes kérdéseket követően hagy némi szünetet. A végiggondolás történhet az interjúalany eredeti helyén, nem szükséges ez idő alatt még kiülnie középre.
    • Ezt követően hangosan felolvasásra kerül a szerepkártya, hogy mindenki tudja, kiről van szó, majd mindketten kiülnek a kör közepére.
    • A riporter kérdez, az interjúalany válaszol. Maximum 5 percig tart az interjú. Öt perc elteltével a többiek elkezdhetnek „betelefonálni”, és feltenni a saját kérdéseiket. Ez idő alatt az interjúalany belehelyezkedik a szerepbe, és a váratlan kérdésekre is igyekszik a karakternek megfelelően válaszolni, kitalálni, vajon mit válaszolna a szereplő. Több kör is játszható.
  • Plenáris – páros gyakorlat
  • Tipp: A diákokat is megkérhetjük, hogy írjanak szituációs kártyát, és csoportvezetőként engedélyezhetjük azok gyakorlatba vitelét, ha nem látjuk kockázatosnak a témát (például olyan módon, hogy valakit a közösségből kellemetlenül érint). Szituációs kártyákra ötletek: 1. diák, aki lehetőséget kapott egy magyar filmsorozatban szereplésre egy jelenet erejéig, 2. diák, aki lesérült és most két hónapig nem gyakorolhatja a kedvenc hobbiját a gitározást, 3. diák, felfedezett önmagán egy új készséget (például megtanult főzni) a karantén ideje alatt.  Érdemes továbbá azt a megfigyelési szempontot is kiadni néhány diák számára, hogy mely kérdésekre hogyan reagált az interjúalany (zavarba ejtette? sokat beszélt? vagy keveset?) Majd aztán ezt feldolgozni, hogy milyen kérdések hogyan hatottak.
  • Cél: kérdezés gyakorlása, figyelem fejlesztése, kreativitás fejlesztése
  • Eszköz: nem szükséges
  • Idő: 15-20 perc

 

 

Milyen egy jó kérdés?

  • Instrukció: Mindannyian hallottatok már jól megfogalmazott kérdést (interjúban, filmeken… stb.). Most szedjük össze, milyen ismérvei lehetnek egy jó kérdésnek!
  • Plenáris – egyéni gyakorlat, vagy kiscsoportos gyakorlat majd plenáris megosztás
  • Tipp: Inkább segítsük a csoportot abban, hogy megtalálják a saját válaszaikat, és egészítsük ki azokat, ha szükségét érezzük, vagy ha valami nem hangzott el. Hívjuk segítségül az előző bejegyzés 5 jellemzőjét és beszéljük át a csoporttal.
  • Cél: kérdezés tudatosítása, ismeretek átadása, közös gondolkodás
  • Eszköz: papírok, tollak, csomagolópapír, filcek
  • Idő: 10 perc (plenáris egyéni esetén) 20 perc (kiscsoportok esetén)

 

Micsoda alak! 

  • Instrukció: Alkossatok kiscsoportokat (4-6 fő) és találjatok ki csoportonként egy-egy karaktert, aki számára összeírtok kérdéseket. A karakter legyen egy általatok közösen kiválasztott személy (lehet létező, már nem létező, vagy kitalált karakter vagy híres ember, influenszer is…).
    • A főbb pontokban minden kiscsoport egyezzen meg: Ki ő? Mi a foglalkozása? Hány éves? Hogy érzi/érezheti magát a mindennapokban? Mit tudunk még róla? Majd ha ez meg van, záporozhatnak hozzá a kérdések.
    • Ezt követően közösen, kiscsoportonként végignézzük a választott karaktereket és a hozzájuk intézett kérdéseket (a kérdéseket egységesen, minden csoport esetében egy közös csomagolópapírra felvezetjük), majd ezt követően – mikor már minden kiscsoport elmondta a saját karakterét és hozzá intézett kérdéseit, közösen megnézzük, hogy mely kérdéseket tartjuk jónak a tanultak alapján.
  • Kiscsoportos gyakorlat, majd plenáris megosztás
  • Tipp: Nem cél, hogy valakit az iskolából rossz helyzetbe hozzunk. Ezért zárjuk ki ennek lehetőségét, úgy hogy az instrukciónál hangsúlyozzuk, iskolán kívüli személyt találjanak! A főbb pontokat (Ki ő? Mi a foglalkozása? … stb.) írjuk ki jól láthatóan egy helyre. Érdemes jelezni a karakter kigondolására szánt időt, és a kérdésekre szánt időt. Így könnyebben tudják strukturálni a munkát. Lehet irányítani a diákokat úgy is, hogy a tananyaghoz illesztve találunk ki karaktereket, így feldolgozhatják, átismételhetik ilyen módon is a korábban megszerzett ismereteket is.
  • Cél: kérdezés gyakorlása, tudatosítása, kreativitás fejlesztése, közös gondolkodás
  • Eszköz: papírok, tollak, csomagolópapír, filcek
  • Idő: 30 perc

 

És végül természetesen ne feledkezzünk meg a reflexióról és az összefoglalásról, a tanulságok megfogalmazásáról! Ehhez egy háromrészes cikk-sorozatot készítettünk a blogunkon A sokat emlegetett visszajelzés címmel. Minden egyes gyakorlatnak akkor van értelme, ha fel is dolgozzuk a diákokkal az átélt élményeket!

 

Kérdezésre fel! 😊

 

 

Korenyák Szofi

 

 

 

2020-07-23T06:47:08+00:00