Bemutatkoznak új munkatársaink
#Háztáji 2015.12.14

Az utóbbi hónapokban négy új taggal bővült a DIA csapata. De kik ők? Hogy kerültek a DIA-hoz? Mivel foglalkoznak és miről álmodnak? Ismerkedjetek meg új munkatársainkkal…

 

 

Tillinger Zsófi

zsófi profilff

 

Mivel fogott meg a DIA, miért akartál nálunk dolgozni?

Gyakornokként kerültem két éve az alapítványhoz, a kötelező egyetemi szakmai gyakorlatomat szerettem volna itt “letudni” – aztán persze ez nem ilyen sótlanul és simán alakult.

Már az első itt eltöltött hónapban nagyon megszerettem a különleges, inspiráló hangulatot és a stábban dolgozó érdekes embereket. Rengeteget tanultam, nemcsak egy civil szervezet napi működéséről, de a hatékony közös munkáról is.

 

Mivel foglalkozol még a DIA mellett?

Jelenleg jogi egyetemre járok, tagja vagyok egy egyetemi diákszervezetnek, emellett egy ügyvédi irodánál dolgozom gyakornokként. Szeretem minden pillanatomat betáblázni, élvezem, ha folyamatosan van tenni- és megélnivaló: ha nem épp tanulok vagy dolgozom, akkor a barátaimmal vagyok, esetleg valami érdekes új éttermet próbálok ki vagy sétálok az egyre inkább szeretett Budapesten az új kedvenc környékemet felkutatva.

 

Hova költöznél el legszívesebben?

Dubrovnikba. Tizenöt éve minden nyáron ott töltünk egy-két hetet a családommal; a kedvenc helyem a világon, minden megvan ott, amit szeretek: érdekes kultúra, izgalmas történelmi múlt, isteni ételek, kedves és életvidám emberek, csodás hegyek és meseszép tenger; én így képzelem a paradicsomot.

 

Milyen szuperképességet választanál magadnak?

A teleportációt/hoppanálást. Folyamatosan késésben vagyok, mindig mindenhova rohanok, így nagyon praktikus lenne, ha pillanatok alatt eljuthatnék bárhova. Arról nem is beszélve, hogy szívesen beutaznám a világot, de az útiköltség elég elrettentő tényező.

 

Virágh Szabolcs

Virágh Szabolcsff

 

Mivel fogott meg a DIA, miért akartál nálunk dolgozni?

Elsőre a neve, aztán pedig az a tény, hogy innovatív programokat szervez annak a célközönségnek, ami engem is a legjobban érdekel. Kevés fontosabb dolog van ma Magyarországon, mint a demokratikus értékek hiteles megjelenítése a fiatalok számára, és – amennyire belelátok – ezt a DIA színvonalasan teszi.

 

Mivel foglalkozol még a DIA mellett?

 Tanítok (magyar-angol-önismeret), ofő vagyok, pszichodráma-csoportokat vezetek, terjesztem a demokratikus oktatásról szóló ismereteket, néha írok és fordítok, valamint (ezekért ugyan már nem kapok pénzt) biciklizem, táncolok, figyelek, és folyamatosan önismerkedem.

 

Mi szerettél volna lenni gyerekként?

Nagyon kiskoromban rendőr szerettem volna lenni (némi elhajlással a cowboy-lét felé), legalábbis ezt bizonyítják szüleim történetei és a rólam készült képek. Később kacérkodtam a csillagászattal, a profi öttusázással, az újságíróskodással és természetesen a rocksztársággal. Ez utóbbi kicsiben mintha meg is valósulna, bár az iskola kisebb, mint a Wembley, viszont jó, hogy egy turné rövidebb ideig tart, és kevesebbet kell hozzá utazni.

 

Mi az, amit mindig ki akartál próbálni, de eddig még nem jött össze?

Szabadesés, System of a Down-koncert, regényírás, és a sor (majdnem) a végtelenségig folytatható…

 

 Vujovits Juli

 juli profil

 

Mivel fogott meg a DIA, miért akartál nálunk dolgozni? 

Nem mondom, hogy sokat tudtam volna a civil szféráról vagy saját céljaimról, mikor a DIA-ba jelentkeztem, mivel ez az első egyetemi hetem alatt történt. Az ELTE honlapját böngészve akadtam rá a DIA gyakornok felhívására és rögtön megtetszett, hogy vitával illetve önkéntességgel foglalkozik a szervezet, mivel a gimnáziumi éveim alatt én is több helyre jártam önkénteskedni (meg vitázni is imádtam, persze csak baráti körben, keretek nélkül). Azóta két évet töltöttem itt gyakornokként, ami rengeteget formált rajtam, belenőttem az értékrendbe, a szociális érzékenységbe, a kezdeményezőkészségbe. Így visszagondolva nem is kerülhettem volna jobb helyre.

 

Mivel foglalkozol a DIA mellett?

Szociológiát tanulok, olvasok (általában még több társadalomtudományt), filmklubot szervezek, jógázom, gyerekkönyvekről írok, biciklizem, szakkoliba járok, minél többet utazom, fotózok, ja és persze jókat eszem :).

 

Mi volt az álmod gyerekként? 

Ovis koromban az volt az egyik álmom, hogy majd felnőttként lesz egy saját plázám csillogó boltokkal, mozgólépcsőkkel, privát moziteremmel és csodás éttermekkel. Azóta persze kicsit másként látom a világot, a vállalkozó kedv megmaradt, de már nem a luxust és csillogást céloznám meg. 

 

Hol élnél szívesen egy évig? 

Ezen sokat gondolkozom és mindig változik, hogy hova vágyom. Most éppen a Távol-Keletre vagyok iszonyatosan kíváncsi. Ha rövidtávban gondolkodom, akkor mindenképpen törekednék rá, hogy részem legyen egy igazán megrázó és nézetformáló kultúrsokkban, hiszen ez az, ami izgalmas, amiből tanulunk, ami elfogadóvá tesz, ami megnyitja a kis világunkat, ami inspirál.

 

Kéri Juli

kérijuli profil ff

 

Mivel fogott meg a DIA, miért akartál nálunk dolgozni?

Leginkább az fogott meg, hogy csapatban lehet a jó ügyekért tenni. Hogy amit tudok, amiben azt hiszem, hogy jó vagyok, az itt megtalálja a helyét. Hogy hozzá tudok tenni egy közöshöz. Persze akármilyen csapat nem lett volna jó, fontos volt nekem, hogy milyen izgis és érdekes, és tényleg hasznos projekteket visz és indít a DIA.

 

Mivel foglalkozol a DIA mellett? 

Tanítok. Hol kicsiket, hol nagyokat. Hol érzelmekre, hol pszichológiára, (de néha számolni, írni és olvasni). Szívem csücske témám az érzelmi intelligencia fejlesztése, az érzelmi nevelés iskolai keretek között. Ezt kutatom, tanítom és művelem is.

 

Mi szerettél volna lenni kiskorodban? 

Feltaláló, lovasedző, etológus. Ebben a sorrendben.

 

Mi a kedvenc országod?

Egyértelműen Olaszország. Gyönyörű helyek, szuperédes emberek, és nagyon finom kaják. Nomeg óriási gombóc fagyik, isteni kávék…

 

Mi az, amit mindig ki akartál próbálni, de eddig még nem jött össze? 

Mindig szerettem volna légtornázni tissue-n, karikán, trapézon, mindegy. De egyszer még tuti kipróbálom.

  

 

Üdvözlünk mindenkit a csapatban!