Keresés
Close this search box.

A sokat emlegetett visszajelzés

Írásunk olyan szakembereknek készült, akik fiatalokkal foglalkoznak és abból a célból, hogy bemutassuk, mennyi minden lehet hatással a visszajelzés minőségére, és milyen sok mindentől függ, hogy célt ér-e.  Most elsősorban a visszajelzés adására fogunk fókuszálni.

 

Talán voltál már olyan helyzetben, hogy valaki nagyon kellemetlenül viselkedett a csoportodban, szeretted volna elmondani neki, de nem tudtad, hogy tehetnéd meg anélkül, hogy megbántanád az illetőt.

 

Vagy éppen olyan visszajelzést kaptál a saját működésedről, amit korábban senki nem mondott neked és aminek nem is voltál tudatában?

 

Visszajelzést sem adni, sem kapni nem könnyű.

 

 

Amikor elkezdtem írni ezt a cikket jöttem csak rá, mekkora fába is vágtam a fejszémet. Rá kellett döbbennem, ha írok a visszajelzésről, jó lenne írnom a hitelességről, a figyelemről, a felelősségvállalásról, a kommunikációról, a konfliktuskezelésről, a bizalmi légkörről, az empátiáról, és úgy általában az érzelmekről (és ki tudja, mit hagytam még ki). Arra jutottam, hogy ugyan nem kis témakör és nem is fog minden beleférni,  mégis összeszedek néhány fontos gondolatot a visszajelzéssel kapcsolatosan, hogy adjon némi támpontot a téma iránt érdeklődőknek.

 

Mi a DIA-ban is rendkívül fontosnak tartjuk a visszajelzés-kultúrát. Rengeteg szervezet, iskola, intézmény küzd azzal, hogy feszültségeket, konfliktusokat próbálnak kezelni, pedig ezek elkerülhetők lennének, ha a megfelelő pillanatban, és a megfelelő módon tudnának az emberek visszajelzéseket adni egymásnak.

 

Fiatalokkal dolgozva azt tapasztaljuk, hogy eleinte nagyon nehezen adnak visszajelzést, hiszen nagyon sok rossz tapasztalat van mögöttük: minősítés, megalázás, személyeskedés, elutasítás. Márpedig pont ezek azok a lehetőségek, amiket teljességgel érdemes kizárni, hiszen egy ilyen visszajelzés után már a másik fél nem fog figyelni, de legkevésbé együttműködni.

 

 

 

Először is fontos tisztázni, hogy mi a célja a visszajelzésnek.

Ha egy csoport megszokja, hogy egy adott tevékenység végén a tagjai elmondhatják, hogy hogyan érezték magukat, hogyan voltak a tevékenység folyamán kialakult helyzetekkel, feladatokkal, mi volt könnyű, vagy éppen mi volt nehéz, az segít nekik a tanulságok levonásában, a tapasztalatok rendszerezésében és nem utolsó sorban az önismeret fejlesztésében.

 

A reflexió és a visszajelzés közti különbségről.

A folyamatos gyakorlás eredményeképpen egy idő után már nem csak annyit mondanak, hogy „jó volt”, vagy „tetszett”, hanem ez a visszatérő gyakorlás megteremti azt az igényt, hogy kifejezzék az érzéseiket, és megfogalmazzák saját gondolataikat és képesek legyenek építő jellegű hozzászólásokat tenni a folyamat / csoport fejlesztése szempontjából. Ebben az értelmezésben a reflexió tehát a saját megélések megfogalmazása, míg a visszajelzés eggyel több: kritikus és fejlesztő szemléletű konstruktív hozzászólás. A reflexió tartalmazhat visszajelzést is, és fordítva. A cél, hogy így a résztvevők között elmélyülhessen a megértés, és teret nyerhessen a fejlődés.

 

De mégis miért fontos visszajelzést adnunk egymásnak?

őszinteség, bizalom: aki őszintén és jószándékúan adja, fejlesztheti a másikkal való kapcsolatát, így talán az is kialakul, hogy legközelebb a másik ad olyan visszajelzést, amiből tanulni tud.

hatékony kommunikáció: aki adja, megkímélheti magát durvább konfliktusoktól, mert ott és akkor sikerül tisztázni az adott dolgot. Így sokszor elkerülhetőek a nagyobb félreértések is.

új szemszög: a visszajelzés segít abban, hogy aki kapja más szemszögből láthasson rá a dolgokra.

reális énkép: aki kapja, annak ezáltal reálisabb képe alakulhat ki önmagáról vagy a teljesítményéről.

a tanulás beépítése, jövőbeli siker: aki kapja, tanulhat belőle, és legközelebb eredményesebb lehet.

értékek: partneri viszony kialakítására törekedjünk és kerüljük a minősítést. Ha figyelünk ezekre, mi is hozzájárulunk ahhoz, hogy a környezet, ahol jelen vagyunk, élhetőbb legyen.

 

Néhány támpont ahhoz, hogy mikor adjunk egymásnak visszajelzést.

megfelelő közeg: ha olyan bizalmi légkör vesz körül minket, ahol nem kell tartanunk attól, hogy a visszajelzés által kínos helyzetbe kerül a másik. A bizalmi légkör meglétén túl fontos szempont továbbá, hogy a visszajelzés tartalmát befolyásolja az is, hogy kit érint. A visszajelzés mértéke és mélysége, sokszor csak két emberre tartozik, arra, aki adja és arra, aki kapja. Egy ilyen helyzetben sokkal jobban lehet fejlődni, és nem kell tartani attól, hogy a másik mentegetőzésbe kezd vagy megszégyenül. Vannak helyzetek azonban, amikor valakinek a viselkedése egy egész csoportot érint. Ekkor mindenképpen jelezzünk vissza, de csak amennyit éppen szükséges: ne általánosságban és személyiségjegyekre vonatkoztassuk a mondandónkat, hanem a konkrét viselkedésre alapozzunk. Ha ez megfelelően történik, akinek a visszajelzést adtuk, nem önmagát érzi elutasítva, hanem a magát cselekedetet. A visszajelzés fogadója így pontosan fogja tudni, mi az, amit legközelebb érdemes el kerülnie.

 

kérdezés: lehetőleg akkor, ha kérik. Érdemes tehát megkérdezni előtte, hogy meg akarja-e a másik hallgatni, amit el szeretnénk mondani. Ha ezt megtesszük, kevésbé tűnik úgy, hogy ajtóstul rontunk a házba, és ezzel a másik is azt érezheti, hogy partnernek tekintjük és nem kioktatni szeretnénk, vagy tanácsot adni. Utóbbiak ugyanis általában ellenállást váltanak ki és nem segítik az információk befogadását.

 

elmondható: ha mi magunk készen állunk a visszajelzés megfogalmazására, és pedig olyan formában, hogy a másik be is tudja azt fogadni. Ha dühösek, ingerültek vagyunk, nem biztos, hogy megfelelően, higgadtan meg tudjuk fogalmazni, hogy a másik megértse, és ne sértődjön meg, vagy ne zárkózzon el. Mindenkinek másra van ahhoz szüksége, hogy megfelelő formába hozza magát, mindenkinek más segít (van akinek az, hogy elszámol magában tízig, van, akinek a környezetváltozás).

 

 

Voltaképpen miért is lehet rendkívül hasznos a jól megfogalmazott visszajelzés?

Azért, mert…

  • be lehet építeni – azaz elképzelhető, hogy legközelebb már máshogy fog alakulni egy hasonló helyzet
  • új információt adhat, tanulni lehet belőle
  • a feszültségek megfelelő megfogalmazásával segíti az eredményes együttműködést

A jól megfogalmazott visszajelzésektől szárnyakat lehet kapni!

 

A következő héten arról fogok írni, hogy  hogyan, milyen szempontok figyelembevételével érdemes  egymásnak visszajelzést adni, azaz hogy hogyan építhető fel a „megfelelő” visszajelzés, mitől lesz „jó” egy visszajelzés.

 

Maradjatok velünk!

 

Korenyák Szofi