A projekt egyik legizgalmasabb pontja volt, amikor a fiatalok kiléptek a vitaklubjuk által biztosított komfortzónából és valódi problémákkal kezdtek el foglalkozni. Megpróbálták megérteni a gyökereit, a kötvetlezményeit és megállapítani, hogy ők, mint a fiatalok egy csoportja, hogyan és milyen módon tudnak beavatkozni pozitív módon a probléma megoldásába.
A megvalósult akciók közös fókusza a fiatalok aktív társadalmi részvételének erősítése és érdekérvényesítési készségeinek fejlesztése volt. A program különböző településeken és online térben zajlott, eltérő témák mentén, mégis egységes szemlélettel, hogy a fiatalok ne pusztán beszéljenek társadalmi kérdésekről, hanem tapasztalati úton, valós helyzetekben próbálják ki a véleményformálás és a nyilvános megszólalás lehetőségeit.
Az akciók célja minden esetben túlmutatott az adott téma feldolgozásán. A szervezők arra törekedtek, hogy a résztvevők megtapasztalják, hogy van eszközük és kompetenciájuk közéleti kérdésekben megszólalni, közösségi ügyekben állást foglalni, illetve párbeszédet kezdeményezni. A hangsúly az érvelés, a strukturált gondolkodás, a demokratikus működés megértése és a közösségi felelősségvállalás erősítése volt. A fiatalok nemcsak tartalmi tudást szereztek, hanem olyan készségeket gyakoroltak, mint a nyilvános beszéd, a vita, a kérdezéstechnika, a kampányszervezés vagy éppen a csapatmunka.
A választott ügyek mind a fiatalok mindennapi tapasztalataiból és dilemmáiból indultak ki, így az akciók során a fiatalok például az alábbi témákkal foglalkoztak:
A megvalósult akciók során legalább 48, 35 év alatti fiatal vett részt közvetlen szervezőként vagy megvalósítóként, mellettük több felnőtt önkéntes és szakértő is bekapcsolódott a folyamatba. Az utcai és iskolai programok több tucat közvetlen megszólítottat értek el, az online kampány pedig szélesebb, bár nehezebben mérhető közönséget célzott meg. A résztvevők nem csupán jelen voltak az eseményeken, hanem aktívan alakították azok tartalmát: témát választottak, kutattak, szakértőkkel egyeztettek, kommunikációs anyagokat készítettek, majd reflektáltak a tapasztalataikra.
Az eredményesség több szinten értelmezhető. Bár nem minden akció érte el a kitűzött, számszerű célját (különösen az online kampány esetében maradt el a várt aktivitás), a tanulási és közösségi hatás egyértelműen megmutatkozott. A fiatalok kipróbálhatták magukat a nyilvános megszólalásban, bátrabban vállalták véleményüket és képesek voltak különböző nézőpontok ütköztetésére. Az utcai akciók során megtapasztalták az érdeklődés és az elutasítás kettősségét, ami fontos része az érdekérvényesítés realitásának. A szakmai börzén és az iskolai programokon pedig azt élhették meg, hogy tudásuk és véleményük értéket képvisel mások számára is.
A szervezési tapasztalatok rávilágítottak a tudatos előkészítés és a rugalmasság jelentőségére. A helyszínválasztás, a megfelelő kommunikációs csatorna kiválasztása, a csapat teljes körű bevonása, valamint az előzetes próbák mind befolyásolták az akciók sikerességét. Több esetben a folyamat közbeni módosítás (például forgalmasabb helyszínre való áthelyezés) javította az elérést. A reflexiós alkalmak lehetőséget teremtettek arra, hogy a résztvevők ne csak cselekedjenek, hanem tudatosítsák is saját fejlődésüket és tanulságaikat.
Összességében az akciók megszervezésének és kivitelezésének alapján elmondható, hogy a részvételiség és érdekérvényesítés tanulható folyamat, amely valós helyzeteken keresztül válik hitelessé. A fiatalok nem csupán információt kaptak társadalmi kérdésekről, hanem megtapasztalták az aktív állampolgári szerep működését. Az akciók hozzájárultak ahhoz, hogy a résztvevők tudatosabban, felelősebben és magabiztosabban kapcsolódjanak saját közösségükhöz és a tágabb társadalmi térhez.
Az alábbi útmutató azoknak a szakembereknek szól, akik együttműködésen alapuló, fiatalokat megszólító projekteket szeretnének megvalósítani a demokratikus cselekvés fejlesztése érdekében. A GameOn for Democracy tapasztalatai azt mutatják, hogy a gondolkodás–párbeszéd–cselekvés hármasa akkor működik igazán, ha tudatosan felépített folyamat mentén haladunk.
A fiatalok bevonásának kulcsa az érintettség. Olyan témákkal dolgozz, amelyek kapcsolódnak a résztvevők mindennapi tapasztalataihoz, aggodalmaihoz vagy igazságérzetéhez. Ezek lehetnek helyi problémák, társadalmi dilemmák vagy olyan közéleti kérdések, amelyekkel már találkoztak, akár közvetve, akár személyesen. Az olyan játékalapú eszközök, mint a Szárny, különösen alkalmasak arra, hogy biztonságos távolságot teremtsenek a téma és a résztvevők között, miközben mégis érzelmileg bevonják őket. Egy fiktív történet vagy helyzet gyakran könnyebben megnyitja a beszélgetést, mint a közvetlen valóság.
Érdemi vita csak akkor jöhet létre, ha az adott témáról a résztvevők rendelkeznek egy minimális közös fogalmi és információs alappal. Ez nem frontális oktatást jelent, hanem élményalapú tanulást: közös játékot, párbeszéd alapú vita helyzeteket, feldolgozást, példákon keresztüli gondolkodást. Fontos, hogy a cél nem a „helyes válaszok” átadása, hanem az összefüggések felismerése: hogyan működik egy rendszer, kik a szereplők, hol vannak döntési pontok, és milyen érdekek ütköznek egymással.
A vita minőségét alapvetően meghatározza a jó tételmondat, amely az alábbi ismérveknek megfelel:
A VoxPop tapasztalatai szerint akkor működik igazán jól a vita, ha a résztvevők nem kizárólag a saját véleményükből beszélnek, hanem képesek érveket megfogalmazni a tételmondat mellett és ellen is – ehhez pedig elengedhetetlen, hogy megfelelő tudással, információval rendelkezzenek a témáról (lásd 2. pont).
A biztonságos és építő vita nem alakul ki magától. Szükség van világos szabályokra, egyenlő megszólalási lehetőségekre és olyan struktúrára, amely megakadályozza a dominanciát vagy a parttalan szócséplést.
A játékosított vitaformák – mint a VoxPop – abban segítenek, hogy:
A vélemények önmagukban nem elegendők. A vitát érdemes megbízható forrásokra épülő háttéranyagokkal támogatni, amelyek segítik az elmélyülést és megakadályozzák a félrevezető állítások elszaporodását. Különösen fontos, hogy ezek az információk közérthetőek legyenek, több nézőpontot jelenítsenek meg és ne „lezárják”, hanem gazdagítsák a beszélgetést.
A vita önmagában ritkán vezet változáshoz, bár nélkülözhetetlen szerepe van annak előkészítésében. A következő lépés annak megmutatása, hogyan lehet a felmerült problémákat és ötleteket cselekvéssé formálni. Ebben segít a kreatív problémamegoldás módszertana, amely strukturált, mégis rugalmas keretet ad a közös tervezéshez. Fontos, hogy a résztvevők saját problémáikból induljanak ki, együtt gondolkodjanak lehetséges megoldásokról és olyan akciókat tervezzenek, amelyek reálisak és helyi szinten is megvalósíthatók.
A demokratikus tanulás akkor válik teljessé, ha kilép a foglalkozás kereteiből. Egy nyilvános vita, egy akció, egy kreatív megnyilvánulás vagy akár egy döntéshozó megszólítása mind azt üzeni: a részvételnek van tétje és következménye. Ez erősíti a résztvevők politikai hatékonyságba vetett hitét, azt az érzést, hogy a közös gondolkodás és cselekvés képes hatni a környezetre.
A folyamat lezárása legalább olyan fontos, mint az indítása. Adj teret annak, hogy a résztvevők megfogalmazzák mit tanultak, mi volt számukra nehéz vagy meglepő és mit visznek tovább ebből a tapasztalatból. A reflexió segít abban, hogy az élmény ne egyszeri alkalom maradjon, hanem beépüljön a gondolkodásukba és későbbi cselekvéseikbe.
A fenti szövegek a GameOn for Democracy – Játékalapú út az érdekérvényesítéshez című kiadványunkban is megtalálhatóak. A teljes GameOn kiadvány az alábbi linken tölthető le.
A „Using Digital Games to Promote Youth Engagement and a Culture of Democratic Debate in Hungary” projekt a United Nations Democracy Fund programjának támogatásával valósul meg, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány koordinálásával.
Foundation for Democratic Youth has launched a new project “Using Digital Games to Promote Youth Engagement and a Culture of Democratic Debate in Hungary”, funded by The United Nations Democracy Fund.
