A civil szervezeteket érintő új törvénytervezetről
#Olvasmány 2018.02.05

Akik ismernek minket, tudják, ritkán szólalunk meg aktuálpolitikai témában, ugyanakkor fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet, a készülőben lévő törvénytervezetre, amely fenyegetésként áll a civil szervezetek, köztük a DIA jövője előtt is.

 

 

 

 

A DIA-ban mindig is a higgadt kommunikáció hívei voltunk, igyekszünk távol tartani magunkat a sötét hangulatkeltésektől, erőszakos meggyőző szándéktól, szélsőséges magyarázatoktól. Abban hiszünk, hogy minden éremnek több oldala van, és ezt a meggyőződésünket a programjainkban és a kommunikációnkban is komolyan gondoljuk. Azért dolgozunk, hogy Magyarországon alapértékké váljon egy olyan párbeszédkultúra, amelyben az eltérő nézőpontokat képviselő felek nem ellenségként tekintenek egymásra, és amelyben a valódi érveké a főszerep. 

 

Nagyon nehéz ugyanakkor bármit is mondanunk akkor, amikor egy olyan törvénytervezettel találjuk magunkat szemben, amely megbélyegzi a másképp gondolkodókat, veszélyesnek nyilvánít közhasznú munkát végző szervezeteket, és akadályozza sok ezer olyan civil kezdeményezés munkáját, amely azért dolgozik, hogy Magyarország mind a jelenben, mind a jövő generációi számára egy olyan hely legyen, ahol jó élni, tenni, álmodni. 

 

Fontos ugyanakkor, hogy mindazok, akik együtt dolgoznak velük, akik részt vesznek a programjainkban, akik figyelnek ránk, akik számára fontosak a DIA által képviselt értékek tisztában legyen azzal, hogy mi történik, és milyen következmények elé nézünk. 

 

Ezért az alábbiakban változtatás nélkül közreadjuk az  Európai Nonprofit Jogi Központ (ECNL)  elemzését a készülő törvényről. 

 

***

 

Hogyan érinti a „Stop Soros” törvénycsomag-tervezet a tágabb értelemben vett civil szektort?

Január 18-án a magyar kormány „Stop Soros” címmel egy három törvénytervezetből álló, a civil szervezeteket célba vevő csomagot nyújtott be. A külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi törvény után ez a csomag újabb korlátozó intézkedéseket jelent a magyar civil szervezetek számára. A törvénytervezetek jól illeszkednek a civil társadalmat érő fenyegetések és nyomásgyakorlás Európában megfigyelhető tendenciájába. Minderről az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) a közelmúltban kiadott jelentésében is beszámolt.

Általában véve elmondható, hogy a tervezetcsomag rendelkezései rendkívül homályosak, és végrehajtásuk módja sem egyértelmű. A „Stop Soros” csomag a következő három törvénytervezetet foglalja magában:

  • Törvénytervezet az illegális migrációt támogató szervezetek társadalmi felelősségvállalásáról;
  • Törvénytervezet a bevándorlási finanszírozási illetékről;
  • Törvénytervezet az idegenrendészeti távoltartásról.

A csomag számos területet érint. Az alábbiakban néhány olyan rendelkezésről ejtenénk szót, amelyek nemcsak a nyilvánvalóan az „illegális migrációval” foglalkozó szervezetekre vonatkoznak, hanem burkoltan a civil szervezetek jóval szélesebb körét is érintik:

  1. Újabb negatív bélyeg a civil szektoron

Elfogadása esetén a csomag az „illegális migrációt támogató szervezetek” néven a civil szervezetek új kategóriáját vezeti be. E szervezetek kötelesek bejelenteni a bíróságnak a Magyarország területére történő jogszerűtlen belépés, átvétel és tartózkodás támogatása céljából kapott vagy felhasznált, külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatásokat, és kötelesek beszámolni a juttatás felhasználásáról, beleértve a személyi juttatásban és költségtérítésben részesülő személyek és szervezetek felsorolását. A kormány nyilvánosan elérhető listát tesz majd közzé e szervezetekről, és arra kötelezi majd őket, hogy honlapjukon és sajtóanyagaikban nyilvánosságra hozzák a külföldi juttatások összegét és célját. A külföldi pénzbeli juttatásokat elkülönített bankszámlán kell majd tartani, a számlát vezető bankoknak pedig havonta tájékoztatniuk kell a Nemzeti Bankot és az ügyészt a számlán történő pénzforgalomról. Ez további megbélyegzéshez vezet, valószínűleg eltántorítja a polgárokat a civil szervezetek támogatásától és a velük való együttműködéstől, és a megnövekedett beszámolási kötelezettségek miatt még több pénzügyi és adminisztratív terhet ró a civil szervezetekre.

  1. Megadóztatatott külföldi pénzügyi támogatás

Az „illegális migrációt támogató szervezeteknek” úgynevezett „bevándorlási finanszírozási illetéket” kellene fizetniük, melynek mértéke éves szinten a külföldről érkező pénzbeli juttatás 25%-a. Ez számottevően megnehezítené a civil szervezetek számára, hogy külföldről pénzügyi támogatáshoz jussanak, és csökkentené a tevékenységeikre vagy szolgáltatásaikra fordítható forrásokat.

  1. Szankcionált támogatók

A javaslat jogalapot teremt arra, hogy harmadik országbeli személyek Magyarországra történő illegális belépését vagy ott-tartózkodását segítő, vagy az ilyen tevékenységekhez pénzügyi vagy természetbeni támogatást nyújtó személyeket távol tartsák a határsávtól, vagy indokolt esetben az ország egész területétől. Így a szankcióktól való félelem visszatartja majd a polgárokat a civil szervezetek (pl. önkéntes munkával egyéni adományokkal történő) támogatásától.

  1. Rászorulóknak nyújtott szolgáltatások veszélyben

Bár a csomag látszólag az illegális migrációt támogató szervezetekre összpontosít, a civil szervezetek szélesebb körének pénzügyi és működési feltételeit is jelentős mértékben érinti majd. Szigorúbb követelményeket vezet be az úgynevezett közhasznú jogállású (jótékonysági) szervezetekkel szemben. (Jelenleg a civil szervezetek 20%-a közhasznú.) A már meglévő szabályokon túl a javaslat előírja, hogy a beszámoló tárgyévében e szervezetek által kapott támogatások legalább fele Magyarországról kell, hogy származzon. Sőt, a szervezeteknek azt is igazolniuk kell, hogy az 1%-os felajánlásokból származó támogatás a külföldi pénzügyi támogatásnak legalább a felét eléri.

A törvénycsomag elfogadása esetén a közhasznú szervezetek – különösen azok, amelyek túlnyomórészt külföldi finanszírozásból tartják fenn magukat – nehezen tudnak majd megfelelni e kritériumoknak. A közhasznúság adó- és egyéb kedvezményekkel is jár; e jogállás elvesztése megfosztja őket ezektől, és megnehezíti a szervezet további működtetését. Ennek eredményeként a Magyarországon élők fontos szolgáltatásokkal lesznek szegényebbek. A közhasznú szervezeteknek törvényi előírások alapján olyan feladatokat kell ellátniuk, amelyek kormányzati hatáskörbe tartoznak. A közhasznúságnak és az ezzel járó kedvezményeknek köszönhetően e szervezetek mindeddig fontos szolgáltatásokat nyújthattak különféle csoportok számára, és hiánypótló szerepet töltöttek be olyankor, amikor a kormánynak hiányoztak a megfelelő erőforrásai, vagy úgy döntött, hogy egy adott terület nem élvez elsőbbséget (pl. hajléktalanok gondozása, oktatás, szociális szolgáltatások, fejlesztés).

Az ECNL mély aggodalommal szemléli e törvénytervezeteket, mivel diszkriminatívak és sértik az alapvető jogokat és szabadságjogokat, többek között az egyesülés szabadságát. A külföldi finanszírozás korlátozása visszafogja majd az érintett szervezeteknek történő belföldi és külföldi magánadakozást. A törvény lényegében az adományozók és az adományok megadóztatását írja elő, és az EU tagállamaiban működő szervezetektől származó adományokat is érinti. Döntő módon befolyásolja majd a közhasznú szolgáltatásokra rászoruló állampolgárok és mások életét, a magyarországi civil társadalom számára pedig újabb megbélyegzést jelent és még inkább kétségbe vonja legitimációját.

A csomagot nyilvános konzultációra bocsátották, az írásbeli észrevételek benyújtására azonban nem állapítottak meg határidőt. A kormány tervei szerint a csomagot februárban fogadják el. A törvénytervezetek úgy rendelkeznek, hogy a kormány a végrehajtásra vonatkozó részletes szabályokat kormányrendeletben állapíthatja meg, vagyis nagyobb mérlegelési jogkört kap, méghozzá megfelelő felügyelet nélkül. Az ECNL továbbra is együttműködik partnereivel a törvénytervezetek hatásának elemzése és a válaszlépések támogatása céljából.

A törvénytervezet-csomag szövege az alábbi linkre kattintva érhető el: