Keresés
Close this search box.

Hogyan beszéljünk tanárként az osztállyal az oktatás jelenlegi helyzetéről? 1. rész

Mint azt tudjátok, a DIA-ban fontosnak tartjuk a vitát. Minél többféle nézőpontból rá tudunk nézni egy témára, annál jobban bővül a tudásunk róla. Ez azt segíti elő, hogy árnyaltabban gondolkozunk a világ dolgairól, hogy az elhatárolódó vélemények közelebb kerülhessenek egymáshoz, vagy éppen azt, hogy ne kizárólag érzelmekkel, hanem racionális érvekkel is alá tudjuk támasztani a mondanivalónkat.

Az oktatás helyzete sok olyan tételmondat megalkotására késztetett bennünket a múltban és a jelenben is, melyről úgy érezzük igenis megéri az iskolában vitázni. 

Korenyák Szofi írása

Mielőtt azonban belekezdenél az óra megtartásába, mérd fel az alábbiakat:

  • Milyen a témához a saját viszonyod? Mi az ami még komfortos számodra, illetve mi az, ami belefér a vita során, ha felmerül? Hogyan tudsz reagálni a spontán kialakuló helyzetekre? 
  • Milyen az osztály légköre? Képesek egymást végighallgatni? Személyeskedéstől, megbélyegzéstől mentesen egymásra reagálni? (Egyébként ha nem, az sem baj, mert beszélhettek arról, miért fontos ezeket betartani egyébként is, ezen az órán pedig különösen.)
  • A téma iránti érdeklődés belőled, vagy az osztály többségéből ered? (Ha inkább belőled eredne, próbálj meg más platformot keresni ennek kiadására – például kollégákat, vagy éppen egy hasonló cikk megírását.)

 

Ha ezekre megnyugtató választ adtál magadnak, lássuk tehát a téma tételmondatait!

Oktatás helyzetét vizsgáló tételmondatok

  • Az iskolákban be kellene vezetni a 30 perces órákat.
  • Az iskolában 9 órakor kellene kezdeni a tanítást. 
  • Az iskolában be kellene tiltani az okostelefonok használatát. 
  • Az iskolákban meg kellene követelni az egyenruha viselését.
  • A középiskolákban legyen kötelező a szexuális tanácsadó szolgálat.
  • A házi feladatot az általános iskola alsó tagozatában be kellene tiltani.
  • Kizárólag 14 éves kor alatt legyen kötelező iskolába járni.
  • Jobb tanárnak lenni, mint diáknak.
  • Az iskola nem készít fel az életre és a munkára.
  • Az iskolai büfékből ki kellene tiltani az egészségtelen ételeket.
  • Az ép és fogyatékossággal élő gyerekeket együtt kell oktatni. 
  • A média nagyobb befolyással bír a diákokra, mint az iskola.
  • Az iskolákban térfigyelő kamerákat kellene felszerelni.

 

Ezek a tételmondatok tökéletesen alkalmasak arra, hogy a témára hangoljuk a diákokat. Egy rövid szóasszociációs gyakorlatot követően (amely szó lehet például az iskola), egészen nyugodtan belevághatsz egy-egy véleményvonalba, vagy négy- illetve kétsarkos vitába. A gyakorlatok leírását megtalálod az előző posztunkban. A tételmondatok kiválasztásánál (maximum kettőt javaslunk) olyan mellett köteleződj el, amely nagy valószínűséggel megosztó, és kellően érinti, érdekli a diákokat. 

Arról, hogy milyen ismérvei vannak egy jó tételmondatnak, és hogyan érdemes megalkotni, ebben a cikkben írtunk. 

Fókuszálva a jelenlegi helyzetre: sztrájk az oktatási reformokért.

Ha a bemelegítés megtörtént, konkretizálhatod a témát az aktuális helyzetre. Ehhez az alábbi tételmondatokat javasoljuk:

  • Szükség lenne arra, hogy a tanárok politikáról beszéljenek az iskolában a diákokkal. 
  • A tanároknak nem lenne szabad bevonniuk a tüntetésekbe diákjaikat. 
  • A tanároknak el kell fogadniuk, hogy hivatásuk áldozatokkal jár. 
  • A sztrájkoló tanárok több érdeksérelmet okoznak a diákoknak, mint az államnak.
  • A diákok tanuláshoz való jogát igazán a sztrájkoló tanárok elbocsátása sérti.

Vegyük alapul a következő tételmondatot:

A sztrájkoló tanárok több érdeksérelmet okoznak a diákoknak, mint az államnak.

Kíváncsi vagy, hogyan folytatnánk? Tarts velünk holnap is, amikor érkezik a második rész.