Október elején tartottuk a Van Hozzá Közöd! projekt szakértői fórumát, inspiráló közegben, az Appyban. Bár a járvány nem könnyítette meg a dolgunkat, és keresztülhúzott egyet s mást a projektben, mégis töretlen lelkesedéssel vártuk a szakértőket, hogy egy közösen kidolgozott javaslatcsomaggal tudjuk segíteni az iskolákat és pedagógusokat a fiatalok aktivizálásban, az őket érintő ügyekbe történő bevonásában.

Sokszínű csapat jött össze: egyetemi oktató, pedagógusok, tanodavezető és civil szervezetek képviselői együtt ötleteltek, gondolkoztak és vontak le konklúziókat. A maszkok alól remek javaslatok érkeztek, melyekből mindannyian sokat tanultunk!

Számos nehézség előkerült a fórum alatt a diákok bevonását, aktivizálását illetően, de abban talán mindenki egyetértett, hogy a „képessé tételük” a problémák megoldására a legbonyolultabb és legösszetettebb feladat. A résztvevők maguk is sokszor ütköznek a saját területükön érdektelenségbe, abba, hogy nincs se kedv se igény az érdemi vitákra és csak külső nyomásra lehet bevonni az érintetteket. A téma apropóján szerveződött 2 órás beszélgetés alatt, bár néha megjelent az elkeseredettség, kilátástalanság élménye; mégis a közösségi problémákkal kapcsolatban a domináns érzés az érzékenység, kíváncsiság és szenvedélyesség volt. A találkozó záró visszajelzései alapján a „nem vagyok egyedül” érzése, motivációt, inspirációt adott a résztvevőknek a  további hasonló projektekbe való bekapcsolódáshoz.

Talán a fórumon elhangzottakat legjobban az „elég jó program” szókapcsolat foglalja össze. Ez alatt azt értjük, hogy nem kell mindennek tökéletesnek lennie, minden feltételnek megfelelni, mindig a maximumra törekedni, mert ez sokszor elviszi a  fókuszt a lényegről: a bevonni kívánt fiatalokról. Fontos szem előtt tartani, hogy a velük való munkában mindig folyamatokról beszélünk, melyekben apránként jönnek a sikerek – illetve néha a kudarcok – és, ha elfogyna a lendület, akkor érdemes magunkat is emlékeztetni erre!

Cikksorozatunk második részében megosztjuk veletek azokat a konkrét résztvevői meglátásokat, melyekkel be lehet vonni a fiatalokat a közösségi ügyek megoldásába.

Tartsatok velünk, hogy összegezhessük, mégis mi következik mindebből!

Horváth Sára