Az egyik legutóbbi megbízásunk a középiskolás résztvevők kérdezéstechnikai készségeinek fejlesztésére irányult, és ennek kapcsán összegyűjtöttük a témával kapcsolatos gondolatainkat.

Nyilván kerültél már olyan helyzetbe, amikor nagy energiákkal megszerveztél egy nyilvános eseményt, felkértél izgalmas előadókat vagy vitapartnereket, és a közönség soraiban ülő diákok egy fia kérdést sem tettek fel nekik.

Ismerjük azt a bizonyos kínos csöndet, ami után jön az obligát kérdés: Van még kérdés? Ha nincs, akkor megköszönjük az előadóinknak…

Mit tehetünk annak érdekében, hogy ez ne forduljon elő?

Meglátásunk szerint sokan azért gondolják úgy, hogy a diákok érdektelenek, mert sok esetben nem kérdeznek, holott elképzelhető, hogy csak meg vannak illetődve egy adott helyzetben, vagy nem tudnak megfelelően kérdezni, mivel nem szoktak ahhoz, hogy bátran feltehetnek kérdéseket. (Sajnos ilyen visszajelzésekkel nem egyszer találkozunk középiskolákban éppen úgy, mint egyetemeken.)

Miért fontos kérdezni tudni? Miért hasznos, ha valaki ügyesen tud kérdezni?

Először is a kérdezés egyfajta érdeklődést sejtet a téma és/vagy az előadó/beszélgető partner iránt. Azt mutatja, hogy a kérdező tesz erőfeszítést azért, hogy kialakuljon egy párbeszéd vagy vita.

Jól megfogalmazott kérdésekkel csakúgy, mint egy jó vitában, sok információra tehetünk szert, nyerhetünk általa.

Néhány fontos érv amellett, hogy miért hasznos és kívánatos a kérdezés tudománya:

• A megszerzett információk által árnyalódik a diák tudása.
• Ha valaki egy téma iránt érdeklődik, és van lehetősége kérdezni, az elmélyítheti az elköteleződését a téma iránt. Tehát ha hagyjuk a diákokat sokat és jól kérdezni, az elköteleződésüket is növelhetjük, ami pedig az egyéni motivációra is jótékonyan hat.
• Ha motiválttá válnak, és rendszeresen gyakorolhatják a kérdezést, – például egy iskolaújságban (ahol interjúkat készítenek) – akkor az segítheti a pályaválasztásukat is. Például olyan feladatokat vállalnak fel, amelyekről aztán kiderül, hogy nagyon szívesen csinálják, vagy egyszerűen csak rájönnek, hogy nagyon ügyesek benne. Így tisztul a kép, hogy milyen készségeik vannak.
• És nem utolsó sorban a kérdések által mélyülhet egymással is a kapcsolatuk, olyat is megtudhatnak, amit korábban nem, barátságok alakulhatnak ki, és javulhat a közösség, osztály légköre.

Mit érdemes tudni  a nyitott és zárt kérdésekről?

A kérdés típusa szerint megkülönböztetünk zárt és nyitott kérdéseket.

A zárt kérdés alkalmas arra, hogy konkrét, tényszerű, egyszavas, akár igen-nemválaszokat kapjunk. Ilyenek a közismert barkochba játékban feltehető kérdések, amelyekre a szabályok szerint csak igen-nem válaszok adhatóak. Célirányos kérdésnek is hívják. Például: Ön szerint van bármi értelme a Műanyagmentes július mozgalomnak? A nyitott kérdés a mindennapi életben leggyakrabban használt kérdéstípus, amire kifejtő választ várunk. Előnye, hogy beindítja a beszélgetést, és ennél fogva sok információt hív elő. Például: Mit gondol Ön a Műanyagmentes július mozgalomról?

Fontos hangsúlyozni, hogy mindegyik kérdéstípusnak van előnye és hátránya is. Nem mindegy tehát, hogy mikor, melyiket vetjük be. Szerencsés, ha tisztában vagyunk a kérdések hatásával. Egy interjú során például érdemes sok nyitott kérdést feltenni, viszont ha például anyaggyűjtést végeznek a diákok egy adott témában, akkor nem árt, ha vannak jól megfogalmazott zárt kérdéseik is.

A jó kérdés jellemzői (szerintünk):

1. konkrét: meghatározott témához kapcsolódik, és a befogadó számára egyértelmű;
2. releváns: azaz a témához és a kérdezetthez illő;
3. tudatos: mivel tudja a kérdező, hogy miért teszi fel a kérdését, ismeri a kérdése célját;
4. érdekes: fenntartja a kérdezett érdeklődését is;
5. nyitott: azaz elgondolkodtató, és bővebb kifejtés tartozik hozzá.

A következő posztban mutatunk néhány gyakorlatot, amivel fejleszteni lehet a diákok kérdezéstechnikáját.

Galambos Rita és Korenyák Szofi