Felmerülő problémák és szükségletek

A háromrészes bejegyzés-sorozatunk első részében megosztjuk veletek azokat a problémákat és szükségleteket, amelyeket a hátrányos helyzetű térségekben kiváltott a jelenlegi járványügyi helyzet. A második részben módszereket adunk közre, a harmadik és egyben befejező bejegyzésben konkrét példákat, gyakorlatokat is összegyűjtünk, hogy az egyes szervezetek hogyan reagálnak a hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik meglévő igényeire és milyen új szolgáltatások jelennek meg a digitális térben.

Nézzük most először tehát, hogy milyen problémákkal találkoznak azok, akik nehezebb körülmények között élnek, illetve azok a szakemberek, akik velük foglalkoznak és belekényszerültek a digitális oktatásba, fejlesztésbe, kapcsolattartásba.

Milyen problémák merülnek / merülhetnek fel?

Szülők

• saját élettér beszűkülése – kicsi a lakás, egyszerre többen és sok időt töltenek együtt
• állás elvesztése – sokan elveszítik az állásukat, vagy ha ez nem is történik meg, a munka jellege miatt átmenetileg nem végezhető home office-ban a munka
• digitális eszközökben való eligazodás – nem feltétlen mindennapos a digitális eszközök használata, kevés lehetőség van a gyakorlásra
• megnövekedett terhek a munka mellett – a munka mellett a gyermek iskolai feladataiban is szükség van a jelenlétre. A helyzetet tovább terheli, ha különböző korú gyerekeket kell egyszerre segíteni
• saját iskolai végzettségből fakadó hátrányok – gátja lehet a gyermek iskolai feladataiban történő segítésének
• figyelemzavar kezelése – nincsenek eszközök
• motiváció fenntartása – nincsenek eszközök

Gyerekek

• saját élettér beszűkülése – másokkal megosztott tér, amely nehezíti a koncentrációt is
• digitális eszközök hiánya – eszközök hiányában nem lehet haladni. Van, ahol papíron adják be a feladatokat a gyerekek
• tanulási helyszín hiánya – nehezíti a koncentrációt
• írásbeli kapcsolattartás nehézsége – sokszor az írott szöveg megértése is gondot okoz, és nehézséget jelent a válaszok megfogalmazása, kifejezése
• tanulási nehézségek, figyelemzavar – gátjai a tananyag követésének
• motivációhiány – erősítik a leszakadást

Tanárok

• megnövekedett terhek a munka mellett – a család és a saját gyermek ellátásán, segítésén túl egy teljesen új formában kell végezni az oktatást
• digitális eszköztár – sokak csak most ismerkednek az eszközökkel, ezért nem megy olyan rutinszerűen a tanítás
• feladatok kitalálása, átvitele a digitális térbe – ez rengeteg plusz gondolkodást és munkát jelent
• egyensúly a digitális házi feladatok kiadásában – nehéz megtalálni az egyensúlyt a tananyagban történő haladás és a jelenlegi helyzetben elvárható reális teljesítmény között
• figyelemzavar kezelése – további ismeretek, eszközök szükségesek, hogy ezeket a digitális térben kezelni lehessen
• motiváció fenntartása a szülők és a gyerekek részéről is – szintén új ismeretekre, eszközökre, van szükség

Szakemberek

• megnövekedett terhek a munka mellett – mint a fenti esetekben
• digitális eszköztár – sokak számára új ez a kommunikációs csatorna
• új segítői formák kialakítása – a fizikai jelenlét helyett meg kell találni a digitális térre áttehető segítői szolgáltatásokat és attitűdöt
• figyelemzavar kezelése – további türelem és egyéni igényekre adott válaszok szükségesek
• motiváció fenntartása a szülők és a gyerekek részéről is -új ismeretekre, eszközökre van szükség ebben a speciális helyzetben

Lássuk most ezek alapján, hogy milyen a problémákból fakadó szükségletekre kénytelenek reagálni azok a szakemberek, akik nehéz körülmények között élő fiatalokkal és családjaikkal foglalkoznak.

Milyen szükségletek következnek a leírt problémákból?

Szülők támogatása

• digitális kompetenciákban
• tanulás támogatásában
• egyéni konzultációk biztosításában (pl. gyermeknevelés kapcsán)
• egyéb ügyintézésben (pl. állásközvetítés, segélyek igénylése)
• motiváció fenntartásában
• mentálhigiénében, indulatkezelésben

A gyerekek támogatása

• digitális kompetenciák fejlesztésében
• tanulásban
• fókuszálásban
• motivációban
• mentálhigiénében, indulatkezelésben

Pedagógusok és szakemberek támogatása külső szakember részéről

• digitális eszköztár fejlesztés
• digitális jó gyakorlatok megosztása
• módszertani támogatás (mentorálás, fókuszálás, motiváció fenntartása a digitális térben)
• mentálhigiénében, indulatkezelésben, kiégés elleni védelemben
• szupervízió, esetmegbeszélők tartásában
• együttműködések kialakításában

Szükséges eszközök biztosítása a hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik számára adományozók részéről

• tanuláshoz szükséges eszközök (asztal, lámpa, helyszín)
• digitális eszközök
• élelmiszer, gyógyszer és tisztálkodószerek biztosítása

Szembetűnő, hogy a problémák és ebből fakadó szükségletek jó része nagyon hasonló és minden egyes csoportnál megjelenik. Ez azonban nem csak nehézséget jelent, hanem erőforrássá is válhat.

Segíthet abban, hogy empátiával, türelemmel és elfogadással viszonyuljanak egymáshoz az egymással kapcsolatban álló emberek és így a közös célokat szem előtt tartva támogassák egymást és váljanak jobb közösséggé. Hiszen mindenkinek érdeke, hogy a gyerekek képesek legyenek követni a tananyagot, hogy ha visszakerülnek az iskolapadba ne essenek ki az iskolarendszerből lemaradásaik miatt.

Ennek érdekében az állami és nem állami szervezetek egyaránt azon vannak, hogy adaptálódjanak a kialakult helyzethez és támogassák a fiatalokat abban, hogy ne szakadjanak le teljesen a többiektől. Tanodák, ifjúsági klubok, művelődési házak, civil szervezetek számára is gyors átállást kényszerített ki a koronavírus okozta helyzet.

Következő bejegyzésünkben megosztjuk veletek milyen lehetőségek vannak, melyek képesek reagálni a leírt szükségletekre.

Korenyák Szofi