Amikor tavaly az első vitanapunkat szerveztük, szembesültünk vele, hogy komolyabban is szeretnénk foglalkozni a vitaklubokkal való munka differenciálásával annak érdekében, hogy a közösségi vita-eseményeinken egyenrangú partnereként vegyen részt az is, akinek már több éves tapasztalata van a vitában és az is, aki még csak most kezdett ismerkedni az érvképlettel.

Cikkünkben összefoglaljuk a differenciálás kapcsán tett próbálkozásainkat az elmúlt évből és bemutatjuk azt is, hol tart most a folyamat, illetve merre szeretnénk tovább lépni.

Lencse-Csík Orsi írása

A helyzet

A vitaklubhálózatunkat eleve úgy szerettük volna kialakítani, hogy abban több szempontból is különféle csoportok vegyenek részt: iskolatípus, település, szociális-és társadalmi helyzet, a vitázásban való jártasság foka, az egyes témák és problémák sokszínűsége.

Célunk volt ezzel, hogy a vitaklubhálózat tagjai éppen az egyediségük okán, eleve egy heterogén közösséget alkossanak.

Ezért szólítottunk meg  tanodákat, középiskolákat, közösségi tereket, valamint egyetemeket egyaránt. Nem volt elvárás, hogy a vitaklubként csatlakozók már profi vitázók legyenek, de még ebből a szempontból is sikerült egy nagyon vegyes csapatot összehozni, ugyanis vannak olyan vitaklubjaink, ahol sok éve alkalmazzák a verseny-és közösségi vita módszertanát, vagy éppen heti rendszerességgel tartanak vitaköröket, de olyan is, ahol most találkoztak először a vitával és annak építőköveivel. Hatalmas feladvány volt, hogyan is oldjuk meg a tavalyi Vitanapon azt a nem kis feladatot, hogy minden vitaklubunk és résztvevőnk azt érezze, hogy valóban részese volt az eseménynek, adott és kapott érveket, gondolatokat. Tavaly ehhez a VoxPop vitajátékot hívtuk segítségül, ahol alkalmaztuk a szabálymódosítás lehetőségét is: kevesebb érvszörny-és akciókártya használata, egyszerűbb mondatok a mentőövek szövegében. Első lépésnek remek volt, de éreztük, hogy bőven van mélyülési lehetőség a témában.

A fogalom

Elővettük hát a mindannyiunk által eddig más-más területen, főleg osztálytermi munka során használt differenciálás pedagógiai koncepcióját, amely természetesnek veszi a tanulók között meglévő különbségeket, illetve azt, hogy a különböző rérsztvevők (esetünkben vitaklub tagok) számára (a lehetőségek és korlátok figyelembevételével) megfelelő tanulásszervezéssel biztosítani kell az egyéni fejlődéshez szükséges optimális feltételeket (Kopp, Ollé, Zágon, 2008.). Természetesen, hiszen mi is azt szeretnénk ha a vitaklub tagjaink egyre magabiztosabbá válnának a vitázásban, egyre komfortosabban mozognának az információk felkutatása és szűrése során, egyre értőbben fordulnának az őket érintő, érdeklő témák és problémák irányába. Fontos azonban, hogy a differenciálás folyamata ne generáljon vagy ne mélyítse a szakadékot a résztvevők között pl. a vitakészségek, a település, az életkor, a nemek különbözősége mentén.

Épp ezért a mi szemléletünk is sokkal közelebb áll az adaptív-elfogadó (iskola) koncepciójához, melyben „a résztvevőkre a maguk egyediségében (és nem csak vagy nem elsősorban különbségeikben) és társadalmi-közösségi beágyazottságukban tekintünk, akiknek különböző helyzetekben és kontextusokban más-más sajátosságai lehetnek pedagógiai szempontból relevánsak.” (Rapos, Gaskó, Kálmán, Mészáros, 2011.)

Remek példa erre a Tanodaplatform és a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával 2016-ban megvalósult társasjáték verseny, ahol 6 szervezetből mérhették össze tudásukat a résztvevő diákok, de a társasjátékozás mellett számtalan, integrációs szempontból is fontos momentuma volt az eseménynek.

Az eseményen az számított, hogy a választott társasjátékokban ki a jobb és nem az, ki honnan jött, milyen suliba jár és hol lakik.

És ahol sokat foglalkoztak a társasjátékokkal, sok partit játszottak, ott jól tudtak teljesíteni a versenyen is. Épp ez a célunk nekünk is a vitával a vitaklubjainkban.

A megoldás

És ha már egy társasjátékos példát hoztam, ne legyen titok, hogy erre a bizonyos vitaklubos differenciálásra is a társasjátékok, még inkább a társasjáték-pedagógia világából érkezett a megoldás. Ahogy azt már a tavalyi eseményen a VoxPoppal is bebizonyítottuk: működik, ha a társaság sajátosságaira szabjuk a játékszabályt. Rendben, de ezzel még nem küszöböltük ki azt az óriási problémát, hogy így homogén csapatokat kell létrehozzunk (esetünkben a vitázásban való jártasság vagy éppen életkor mentén), de így nem tudjuk megvalósítani a differenciált munkát. A célunk ugyanis az, hogy olyan feltételeket és lehetőségeket hozzunk létre ezekben a helyzetekben, ahol valóban heterogén csapatok tudnak résztvenni egy vitafolyamatban függetlenül attól, hogy hány évesek, mekkora tapasztalatuk van a vitában, vagy éppen Magyarország mely pontjáról érkeztek.

Olyan helyzeteket szerettünk volna teremteni, ahol nem direkt adjuk a kevesebb vita tapasztalattal rendelkező tagoknak az előnyöket, sőt, ez az előny nem is tőlünk származik, hiszen egy ilyen rendkívül didaktikus helyzetben tulajdonképpen az sem érezné jól magát, akinek nagy tapasztalata van a vitában és az sem, akinek kevés.

Az a szituáció a kedvező, ahol a kevesebb tudással rendelkező plusz erőforrásokhoz jut, a nagyobb tudással rendelkezőt viszont kihívások elé állítja a megváltozott helyzet.

Tavaly belsős képzést is tartottunk az előnyadás kapcsán, ahol saját élményben és tisztán a társasjátékok mentén próbáltuk ki, hogyan is működik mindez a gyakorlatban. Ezt követően közösen gondolkodtunk tovább, milyen előnyadó és kihívást jelentő eszközöket tudunk majd bevetni a viták során és segítségül hívtuk Jesztl József és Lencse Máté: Jól játszani 7 táblás játék (2019.) című könyvét is.

Legelőször egy online eseményen vetettük be az előnyadó és a kihívás tokeneket az „Érvelj a pontokért!” játékban és remekül teljesített ez a technika, a résztvevők visszajelzései is pozitívak voltak. Nem volt más hátra, mint élesben is bevetni őket a Vitanapon, közel 80 résztvevővel.

Hogyan működött ez a Vitanapon?

A résztvevőket 4 csapatra bontottuk, majd megismertettük őket a választott tételmondattal: „Be kellene vezetni a szabad tantárgyválasztást a középiskolában.”, valamint az előnyadó és kihívás tokenekkel.

Előnyadó tokenek:

Pont 2x: kétszeres pont az elhangzott érvért, amennyiben az helyes.

Mentőöv: Kérj egy információt az érved megalkotásához.

Kihívás tokenek:

Lépj mást!: Mondj egy másik érvet (a tételmondat mellett vagy ellen).

Cáfolj!: Cáfold meg az elhangzott érvet!

Ezt követően a csapatok időt kaptak arra, hogy átbeszéljék a tételmondat kapcsán felhasználható érveket (mellette és ellene is). Kapacitáltuk a csapatokat arra, hogy mindenki mondjon egy érvet (de legalábbis mondja el a véleményét, gondolatait és a csapattal közösen gyúrjanak belőle érvet), valamint arra, hogy használják a csapatukban ülő szakértőt, aki tudásával árnyalni tudja a témát. A csapatoknak azt is meg kellett határozniuk, hogy mikor, kire fogják használni a tokeneket (vö. önszabályozás és nem kívülről érkező segítségnyújtás), ezzel is törekedhettek arra, hogy a lehető legtöbb pontot szerezzék. A Vitanapon két szakértőnk élő mentőövként is funkcionált, vagyis őket lehetett használni élesben akkor, amikor egy csapat Mentőöv tokent használt ki. Az első körben a szerencse döntött arról, hogy a megszólaló csapatnak a tételmondat mellett vagy ellen kell érvelnie, a további körökben azonban már szabadon dönthettek erről. A megszólalásokra 1-1 perc állt rendelkezésére a csapatoknak.

A tokenek is jól pörögtek, habár az idő rövidsége miatt volt, ahol a végére ragadt be egy-egy token, de remek volt látni, hogy az egyes csoportok mennyire jól megugorják, ha kapnak egy Cáfolj! vagy egy Lépj mást! tokent. Ráadásul működött a csoportban való gondolkozás is, hiszen amikor kihívás tokent kaptak, akkor közösen keresték rá a választ és az új érvet.

Annak érdekében, hogy garantáljuk a tokenek felhasználását a játékban, bevezettünk egy olyan szabályt, hogy a megmaradt tokenek a játék végén -0,5 pontot érnek. Így ebben az esetben hangsúlyosabb volt ennek a technikának a kipróbálása éles helyzetben, de a hosszútávon az a célunk, hogy ezt a technikát jobban magukra szabják a vitaklubok és kísérletezzenek a tokenek felhasználásának módjával előnyadás és kihívás mentén egyaránt.

A visszajelzések alapján remekül működött a módszer, bár azt hozzá kell tenni, hogy kisebb körben, saját vitaklubon belül valószínűleg még ennél is jobban működött volna, hiszen közel 80 embert egyszerre mozgatni a legszuperebb eszközökkel és módszerekkel is kihívás. Több meghívott szakértő is úgy gondolta, hogy jól tudták őt „használni” a résztvevők, miközben nem is kapcsolt be a tekintély személy gomb, így partnerként tudták őket kezelni. Mindenesetre a szakértőink bevonásának módját és mélységét is szeretnénk egy kicsit cizellálni, sőt olyan terveink is vannak, hogy bizonyos szakértőket újra és újra visszahívunk nagyobb eseményekre, így mélyítve a kapcsolatot és a náluk lévő tudás megosztásának lehetőségét is a vitaklubhálózatba.

Számunkra is nagyon tanulságos volt az első úszás a mélyvízben ezzel a technikával és már nagyon várjuk, hogy finomhangoljuk ezt a következő eseményeinkre. Addig is gyűjtjük a visszajelzéseket a résztvevő vitakluboktól és szakértőktől, valamint a vitaklubjainknak jó szívvel ajánljuk a technika alkalmazását, hogy az ő gyakorlati tapasztalataik által még használhatóbb, még jobban működő technika váljon belőle.

Amennyiben te is rendszeresen használsz differenciáló technikákat az óráidon, írd meg nekünk a tapasztalataidat.

Ebben a blogbejegyzésben elolvashatod három vitaklubunk beszámolóját a Vitanapon általuk szervezett és vezetett mini vitákról.

Ha bővebben érdekelnek a vitaklubok itt és itt tudsz olvasni róla, ha pedig csatlakoznál a vitaklub hálózatunkhoz, írj nekünk a hellodia@i-dia.org címre.

 

Felhasznált irodalom:

Jesztl József, Lencse Máté (2019): Jól játszani 7 táblás játék. Pagony, Budapest.

Kopp Erika, Ollé János, Zágon Bertalanné (2008): Tanórai differenciálás. Oktatási programcsomag a pedagógusképzés számára. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest.

Rapos Nóra, Gaskó Krisztina, Kálmán Orsolya, Mészáros György (2011): Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.

Kiemelt kép: Alternatív leckék kiadványunk borítóképe.